közvélemény-kutatási terv
Közvélemény-kutatási tervünk, sajnos még nem működik
Honlap terv.
Főcím:
közvélemény-kutatás, népszavazás rck (részlegesen, civil kezdeményezésre)
Üzemelteti:
a közvetlen demokráciában hívők társasága (KDHT) és a ……….
Főbb rovatok.
Célok, mi értelme
ennek az egésznek
Jó lenne, ha egyszer blöffölés nélkül le lehetne írni: ezek a magyar
nép jelentős részének követelései. Ez a legfőbb cél.
Jövőbeli terveink
Fejlemények,
változások
Nem regisztrálok, nem
érdekel a politika
Regisztráció. Belépés
Üzleti szabályzat
Elérhetőségünk.
A pontosabb
összesítés, ill. a reprezentatív csoportosítás miatt szükséges adatok. A
rovat még nem működik.
Állandó (jelenleg is
folyó) közvélemény-kutatási témaköreink.
Állandó (jelenleg
is folyó) közvélemény-kutatási témaköreink.
1. Részleges (nem reprezentatív) közvélemény-kutatás az állami,
kormányzati szervek, önkormányzatok, hatóságok, bíróságok, intézmények,
hivatalok ügyintézési, jogorvoslati hatékonyságáról.
2. Részleges (nem reprezentatív) közvélemény-kutatás a magáncégekről, a munkáról és az
életszínvonalról
3. Részleges (nem reprezentatív) közvélemény-kutatás az értékrendről,
az alapvető felfogásokról.
4. Részleges (nem reprezentatív)
közvélemény-kutatás az államról és az állami ágazatok, területek
fejlesztéséről.
5. Részleges (nem reprezentatív)
közvélemény-kutatás az adósságcsapdáról.
Javaslatok egyes törvények (jogszabályok, rendeletek, stb.)
módosítására.
Ön szerint mely kérdések lennének szükségesek és alkalmasak,
véleménynyilvánító, ill. ügydöntő népszavazásra?
9. Javaslatok e közvélemény-kutatási rendszerrel kapcsolatban
10. Vélemények a szavazások összesített kiértékelt eredményéről
11. Egyéb vélemények, javaslatok, panaszok, kérdések
1. Részleges (nem reprezentatív)
közvélemény-kutatás az állami, kormányzati, önkormányzati szervek, hatóságok,
bíróságok, intézmények, hivatalok ügyintézési, jogorvoslati hatékonyságáról.
Jó lenne, ha egyszer blöffölés nélkül le lehetne írni: ezek a magyar
nép jelentős részének követelései. Ez a legfőbb cél.
Bevezetés
A következőkben az állami,
kormányzati, önkormányzati, rendőrségi, bírósági, egészségügyi, oktatási, egyéb
szervek, hatóságok, bíróságok, intézmények hivatalok egészét egyszerűen államnak nevezzük.
Cél, annak a felmérése, hogy tagjaink, véleményezőink többségének
szempontjából mennyire hatékony, mennyire elfogadható az állami ügyintézés
egésze, ill. az egyes szervek, hatóságok, intézmények, ügyintézési
hatékonysága. Egyszerűbben a cél: az állam munkájának mérése, értékelése.
Az állam ill. az állami intézmények (szervek, hatóságok, hivatalok,
stb.) munkáját minősíti, hogy a beérkező ügyekből mennyit intéznek el érdemben,
az állampolgár számára is elfogadhatóan, tulajdonképpen itt ezt szeretnénk
mérni. Igaz hogy ezt megfelelő statisztikai adatokkal is mérni lehetne, de jelenleg
nincs ilyen mérés. Ez a felmérés azonban szükséges elengedhetetlen, így az Önök
segítségével valamilyen szinten megtörténik ez a felmérés. A távlati cél, hogy
ki lehessen jelenteni, ezek az intézmények elégtelenül végzik a munkájukat,
változtatásra, esetleg vezetőváltásra van szükség. A felmérés azért az állam
egészének munkájáról is képet ad.
A véleményező tudomásul veszi hogy véleménye (akár egyezik a többség
véleményével akár nem) bekerül azon összesítésbe, mely a többség véleményét
tükrözi, és amely összesítést az oldal működtetője nyilvánosságra hozhat, és az
állami hatóságok, szervek, tudomására hozhat. A közvélemény-kutatás célja,
többek között hogy az összesített (és egyben minden leadott vélemény) vélemény
érvényesüljön.
A véleményezés (szavazás) kezdete ………..
A véleményezés (szavazás) vége………..
A véleményezés 75 napig tart, mely idő alatt egy regisztrált tag
legfeljebb 2-szer véleményezhet.
Meg kellene jelenni: Ön még
kétszer szavazhat. Ön már csak egyszer szavazhat. Ön már kétszer szavazott e
témakörben, ebben a szavazásban már nem szavazhat.
A véleményezés végén 15 napig tart a véleményezés összesítésének,
kiértékelésének bemutatása.
A véleményezés
viszonylag egyszerű, mert:
Nem kötelező minden
válasz-mező kitöltése. Néhány válasz is segíti a szavazást, kiváltképp, ha az,
határozott önálló vélemény.
Akár minden választ
megjelölhet, kivéve, ha az a leírásban limitálva van. Akár minden választ
megjelölhet, de ha a megjelölt válaszok egymásnak ellentmondnak, akkor
értelmetlen zavaros lesz a véleményezése. Tehát kérjük, ne kerüljön önmagával
ellentmondásba.
Akkor kezdődjön a szavazás (véleményezés).
1. Az elmúlt 5 évben részese volt Ön, vagy az Ön közeli ismerőse, olyan
károsító, ártó, sértő ügynek, melyet közvetlenül, vagy közvetve (nem nyújtott
segítséget, jogorvoslatot) az állam (rendőrség, bíróság, önkormányzat,
egészségügy, iskola, stb., minden állami hatóság, szerv, hivatal, intézmény)
okozott?
Igen egynek.
=
Egy és öt között =
Ötnél több. =
Tíznél több
=
2. Bele sem kezdtem az ügyintézésbe, jogorvoslatba:
Mert bonyolult, időigényes és
aligha lesz eredményes =
Elkezdtem az ügy intézését,
jogorvoslatát =
3. Ezen ügyek közül, mennyi ügy záródott le Önnek elfogadható,
igazságos módón, mennyi ügy lett elintézve?
Egy sem
=
Egy
=
Egy és öt között =
Ötnél több
=
Tíznél több.
=
4. Nevezze meg azon, legfeljebb öt állami intézményt (rendőrség, bíróság, önkormányzat,
egészségügy, iskola, stb., minden állami hatóság, szerv, hivatal, intézmény),
mellyel az elmúlt öt évben, saját tapasztalata alapján kifejezetten elégedett
volt:
===================================================
5. Nevezze meg azon, legfeljebb öt állami intézményt (rendőrség, bíróság, önkormányzat,
egészségügy, iskola, stb., minden állami hatóság, szerv, hivatal, intézmény),
mellyel az elmúlt öt évben, saját tapasztalata alapján kifejezetten elégedetlen
volt:
===================================================
6. Válassza ki azon államot közvetlenül, vagy jogorvoslati szakban
érintő ügyet, melyet a legsértőbbnek tart, és röviden írja le. Az intézési,
eljárási, ítéleti problémákat is írja le:
=========================================
7. Az ügy jellege:
A közvetlen sértő, károkozó az
állam =
Az ügy csak jogorvoslati
szakaszban érintette az államot =
Az ügy mindkettőben közvetlenül
és jogorvoslati szakaszban is érintette az államot =
Közlekedéssel kapcsolatos
szabálysértési, ellenőrzési, bírságolási ügyről van szó =
Egyéb szabálysértési,
ellenőrzési, bírságolási ügyről van szó =
A közvetlen sértő, károkozó
magán-nagyvállalat
=
A közvetlen sértő, károkozó bank,
pénzintézet =
A közvetlen sértő, károkozó
kisvállalkozás
=
A közvetlen sértő
magánszemély =
Bűnügyről van szó
Komolyabb, per nélküli vitáról,
jogvitásról van szó
=
Polgári peres eljárás lett
belőle
=
Egyéb ügyről van szó =
8. Az ügyből kifolyólag a károm:
10 ezer Ft alatti. =
10-50 ezer Ft közötti
=
50-200 ezer Ft közötti
=
200 ezer- 1 millió közötti
=.
1-5 millió közötti
=.
5-10 millió közötti
=
10-20 millió közötti
=.
20 millión felüli =
Nem tudom megbecsülni az anyagi
károm =
Csak, nem anyagi károm
keletkezett
=
Nem anyagi károm is keletkezett =
9. Az ügy kezdete………év ………hónap
Az ügy vége…….. …év ……….hónap
Az ügy még nincs befejezve
=
10. Az ügy befejezetlen, mert:
Számomra elfogadhatatlanul zárult
le =
Pénzhiány miatt nem tudom
folytatni.
=
Időhiány, ill. utánjárási
nehézségek miatt nem tudom folytatni. =
Szakértelem, jogi segítség
hiányában nem tudom folytatni
=.
Értelmetlen szélmalomharcnak
látom a folytatást.
=
A üggyel kapcsolatos illeték
nagyságát soknak, az illetékmentesség határát alacsonynak tartom, nem tudom
kifizetni az illetéket
=
Megfelelőnek tartom az illetéket.
=
11. Nevezze meg (lehetőleg pontosan) azon állami, kormányzati,
önkormányzati szerveket, hatóságokat, bíróságokat, intézményeket, melyeket
érintett az ügy:
===================================================
12. Az üggyel kapcsolatban beadtam (személyesen, írásban) beadványt,
kérelmet, panaszt, kifogást, keresetlevelet, fellebbezést, javaslatot.
Írásban is
=
Egyet
=
Többet =
Ha Ön az adott ügyben egy, vagy
több hivatalnak, hatóságnak, stb. adott be több beadványt, kérelmet,
panaszt, kifogást, keresetlevelet, fellebbezést, javaslatot, akkor kérjük,
ismételje meg 13. pont, 14. pont. 15. pont kitöltését. Annyiszor ismételje meg,
ahány beadványt, kérelmet, panaszt, kifogást, keresetlevelet, fellebbezést,
javaslatot beadott.
13. Válasszon az alábbiak közül. Az üggyel kapcsolatban, írásban beadtam:
Kérelmet =
Panaszt, kifogást =
Keresetlevelet =
Fellebbezést =
Javaslatot =
Egyéb beadványt =
14. Milyen volt a kérelemre, panaszra, kifogásra, keresetlevélre,
fellebbezésre, javaslatra adott válasz, ill. milyennek ítéli meg az
ügyintézést, a döntést:
Nem kaptam választ rá
=
Látszat, sehová sem vezető,
elutasító válasz, ill. ügyintézés történt =
Az elfogadhatatlan és elutasító
válasz a törvényekre hivatkozott =
A válasz újabb és újabb,
kiegészítő adatokat, ügyintézéseket „követelt” tőlem =
A válaszból teljesen hiányzott az
önkritika, a változtatási szándék =
A válasz elismerte a
hiányosságokat, hibákat, de a saját felelősséget tagadta =
A válasz elismerte a
felelősséget, de a konkrét megoldó terv hiányzott =
A döntés, határozat, ítélet
számomra nem elfogadható =
Érdemleges válasz, elfogadható
ügyintézés történt =
A döntés, határozat, ítélet
számomra elfogadható
=
Az ügy még nem zárult le, és
szinte reménytelen a számomra elfogadható lezárás, a károm, az ártalmam
véglegesnek tekinthető
=
Az ügy még nem zárult le, de van
remény a számomra elfogadható lezárásra
=
15. Nevezze meg kinek adta be a beadványt, kérelmet, panaszt, kifogást,
keresetlevelet, fellebbezést, javaslatot:
==============================================
Ha Ön az adott ügyben egy, vagy
több hivatalnak, hatóságnak, stb. adott be több beadványt, kérelmet,
panaszt, kifogást, keresetlevelet, fellebbezést, javaslatot, akkor kérjük,
ismételje meg 13. pont, 14. pont. 15. pont kitöltését. Annyiszor ismételje meg,
ahány beadványt, kérelmet, panaszt, kifogást, keresetlevelet, fellebbezést,
javaslatot beadott.
16. Ön szerint az ügy elintézetlensége miből adódott?
(a legfontosabbat jelölje meg
kétszer)
Emberi, (ügyintézői, vezetői)
hibából, rossz felfogásból adódott = =
Az intézmény, hivatal, stb. belső
szabályzatából, működési rendjéből adódott
= =
A rossz jogszabályokból, a rossz
jogalkotásból adódott. = =
17. Ön szerint az ügyintézés legnagyobb hibája?
(a legfontosabbat jelölje meg
kétszer)
Nagyon lassú, évekig is eltarthat.
= =
Kevés esélyjel zárul, igazságos,
számomra megfelelő megoldással = =
Bonyolult, időigényes = =
Túlzottan költséges.
= =
Sok udvariatlanságot, lenézést,
elküldést kell elviselni
= =
18. Ön szerint mi az, ami feltétlen szükséges lenne a pozitív
változáshoz?
(a legfontosabb kettőt jelölje
meg kétszer)
Az állami ágazat, terület felső
vezetésnek leváltása, új vezetés kinevezése. = =
Az adott intézmény, hivatal, stb.
felső vezetésnek leváltása új vezetés kinevezése =
=
A vezetők, alkalmazottak
oktatása
= =
Hozzáállás, felfogás
megváltoztatása.
= =
Az alkalmazottak hibáinak
jelentősebb szankciója jutalmazása, teljesítménymérés =
=
Az alkalmazottak figyelmesebb
kiválasztása
= =
A törvényi háttér módosítása. = =
Az intézmény átszervezése
racionalizálása
= =
Kisebb korrupció és
protekció = =
Magasabb fizetések, több,
kvalifikáltabb szakember = =
Növekedjen az egy ügyre fordított
munkaidő
= =
Több korszerűbb eszköz.
= =
19. Ön szerint az elmúlt két évben, a korábbihoz képest hogy alakult az
állami ügyintézés (beleértve az önkormányzati, rendőrségi, bírósági és
egészségügyi ügyeket is) hatékonysága?
Kevesebb az elintézendő ügy,
kevesebb helyre kell menni =
Csökkent a várakozási idő,
gyorsabb az ügyintézés, javult a szolgáltatás színvonala =
Kevesebb az elintézetlen ügy –
összességében nőtt javult
=
Több az elintézendő ügy, több
helyre kell menni
=
Nőtt a várakozási idő, lassult az
ügyintézés, romlott a szolgáltatás színvonala =
Több az elintézetlen ügy –
összességében csökkent romlott =
Nem változott =
Jelenleg nem tartom
elfogadhatónak az állam, kormányzat munkáját … =
Jelenleg elfogadhatónak tartom az
állam, kormányzat munkáját ... =
20. Hogyan látja Ön általában a magyar államot?
Megbízható, segítő,
állampolgárbarát partnernek
=
Megbízhatatlan, nemtörődöm
ügyintézőnek
=.
Úgy viselkedik, mint egy önös
érdekű magáncég =
Saját érdekei, és bizonyos
csoportok érdekei miatt,
adott esetben az állampolgároknak
kárt okozó hatalomnak =.
Meg lehet és meg kell változtatni
az államot
=
Szükséges lenne a változás, de nem
lehet változtatni
=.
Alapvető változásokra nincs
szükség
=
Ha
Ön részt vett ezen témakör véleményezésében, akkor valószínűleg szembesült
rossz törvényekkel. Valószínűleg az ügyintézőtől, az ítélkezőtől, netán a
bírótól megkapta: én csak a törvények alapján járok el. Ha így történt, akkor
érdemes a „Javaslatok egyes törvények
(jogszabályok, rendeletek, stb.) módosítására” véleményezésben is részt
vennie.
Mint minden témakör ez is
ezzel zárul.
== kérdésre, kérdésekre nem
tudtam válaszolni, mert a válaszok közel egyenlően voltak elfogadhatók
== kérdésre, kérdésekre nem
tudtam válaszolni, mert nem értek hozzá
== kérdésre, kérdésekre nem
tudtam válaszolni, mert értelmetlen, rossz a kérdés.
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert a válaszok között
nem találtam megfelelőt
Az én válaszom, válaszaim az alábbiak
=============================================
Véleményem kiegészítése és indoklása.
A véleményezők itt
megindokolhatják a saját véleményüket. Kérjük, hogy az indoklás közben a másik
véleményét konkrétan ne bírálják csak általánosságokban, mondjanak véleményt,
más véleményekről.
===================================================
Mások véleménye az indoklásról
Egyetértek (tetszik) az
indoklással. Nem értek egyet.
2. Részleges (nem reprezentatív) közvélemény-kutatás
a magáncégekről, a munkáról, az egészségről, és az életszínvonalról
Bevezetés
Az egyik cél, hogy felsorolásra kerüljenek, egyszer talán rangsorolt
felsorolásra kerüljenek azok magáncégek, bankok, stb. melyektől e véleményezők
szerint óvakodni kell és azok is melyek jól, becsületesen végzik a munkájukat.
Egy másik cél, hogy az életszínvonalról, annak alakulásáról valamilyen
képet kapjunk. A közérzet (az értékrend témakörben is erről van szó), a munka,
a munkaidő a szabadidő, az egészségi állapot ezek fontos részei a szélesebben
értelmezett életszínvonalnak.
Pl. egyféle számítás, a kiértékelésnél: általános közérzet ( jó,
közepes-még elfogadható, elégtelen, kb. 40%-os arányban számít) + munka (jó,
közepes-még elfogadható, elégtelen) + egészségi állapot, egészségügyi helyzet
(jó, közepes-még elfogadható, elégtelen ) +
anyagi vagyoni fogyasztási életszínvonal ((jó, közepes-még elfogadható,
elégtelen). (Az arányokat is szavazás
kiértékelése dönti el) Mindez mekkora szabadidő mellett, illetve milyen
mentalítás (önhiba mellett) jön létre. Kétségtelen az általános közérzet, még
akkor is nagyon sok tényezőből áll össze, ha levonjuk a felsoroltakat.
Persze felvethető: na és akkor mi van, ha kijön az életszínvonal
elégtelen és romló tendenciát mutatott. Ezt amúgy is tudtuk. Tudtuk sejtettük
de azért, ezt egy közvélemény-kutatással sem árt alátámasztani. Azért sokan
vannak olyanok, akiket csak a közvélemény-kutatással és statisztikai adatokkal
lehet meggyőzni. Vagy még azzal sem. Pontosabban egyszer el kellene érni, hogy
az adatokkal, tényekkel szemben már nem lehet vitatkozni. Az is kétségtelen,
hogy e közvélemény-kutatást ki kell egészíteni statisztikai adatokkal. Ugyanakkor ez még mindig kevés ahhoz, hogy az
aktuális vezetést értékeljük, mert ahhoz fel kellene mérni a hozott örökséget,
honnan indult az aktuális vezetés. Mindezzel együtt nem fölösleges hogy az
életszínvonalról egyfajta, ill. másfajta képet kapjunk.
A véleményező tudomásul veszi hogy véleménye (akár egyezik a többség
véleményével akár nem) bekerül azon összesítésbe, mely a többség véleményét
tükrözi, és amely összesítést az oldal működtetője nyilvánosságra hozhat, és az
állami hatóságok, szervek, tudomására hozhat. A közvélemény-kutatás célja,
többek között hogy az összesített (és egyben minden leadott vélemény) vélemény
érvényesüljön.
A véleményezés (szavazás) kezdete …..
A véleményezés (szavazás) vége………..
A véleményezés 75 napig tart, mely idő alatt egy regisztrált tag
legfeljebb 2-szer véleményezhet.
Meg kellene jelenni: Ön még
kétszer szavazhat. Ön már csak egyszer szavazhat. Ön már kétszer szavazott e
témakörben, ebben a szavazásban már nem szavazhat.
A véleményezés végén 15 napig tart a véleményezés összesítésének,
kiértékelésének bemutatása.
Nem kötelező minden
válasz-mező kitöltése. Néhány válasz is segíti a szavazást, kiváltképp, ha az,
határozott önálló vélemény.
Akár minden választ
megjelölhet, kivéve, ha az a leírásban limitálva van. Akár minden választ
megjelölhet, de ha a megjelölt válaszok egymásnak ellentmondnak, akkor
értelmetlen zavaros lesz a véleményezése. Tehát kérjük, ne kerüljön önmagával
ellentmondásba.
Akkor kezdődjön a szavazás (véleményezés)
1. Az elmúlt két évben, a korábbihoz képest, az Ön szempontjából, hogy
alakultak a magánemberek, magáncégek által okozott sértések, károk?
Csökkent javult =
Nőtt, romlott =
Nem változott =
2. Az elmúlt két évben volt e, Ön és családja bűncselekmény áldozata?
Igen egyszer. =
Igen többször. =
Nem =
3. Sorolja fel azon magáncégeket (legfeljebb ötöt) melyekkel a rossz
tapasztalatai miatt a jövőben nem kíván
üzletet kötni:
====================================
4. Sorolja fel azon magáncégeket (legfeljebb ötöt), melyekkel a jövőben
a jó tapasztalatai miatt szívesen kötne üzletet:
=====================================
5. Érdekesnek, hasznosnak, a végzettségének, képességének megfelelőnek
tartja Ön a munkáját?
Igen
=
Nem, de nem kaptam más munkát,
fárasztónak kizsigerelőnek érzem =
Nem, csak a fizetés miatt végzem,
fárasztónak kizsigerelőnek érzem =
Az elmúlt két évben javult a
helyzet =
Nem javult =
6. Ön a munkáját korszerű eszközökkel, módszerekkel végzi?
Igen
=
Nem
=
Az elmúlt két évben javult a
helyzet =
Nem javult =
7. Az alábbi mezőbe írja be általában egy héten hány óra az Ön
hivatalos adózott jövedelemszerzéssel töltött munkaideje (utazási idővel):
===
Az elmúlt két évben nőtt a fenti
munkaidő =
Csökkent =
8. Az elmúlt két évben volt (vagy jelenleg is az) Ön akaratán kívül
munkanélküli?
Igen 3 hónapnál rövidebb ideig. =
Igen 3-6 hónapig
=
Igen 6-12 hónapig =
Igen 1-2 évig
=
Igen 2 évnél hosszabb ideig. =
Az elmúlt kettő évben nem voltam =
9. 5 hónapnál hosszabb ideig munkanélküli vagyok, annak ellenére:
Annak ellenére, hogy intenzíven
(naponta több órát töltök munkakereséssel) és képzettségemnél alacsonyabb
munkakört, kisebb fizetést is elfogadnék. =
Intenzíven keresek munkát, de
nagyjából ragaszkodom a képzettségemnek megfelelően, kvalifikált és fizetésű
munkához
=
Szükség esetén átképzésre is
hajlandó vagyok, ill. már voltam átképzésen. =
Kevésbé intenzíven (heti néhány
órát) töltők munkakereséssel, és képzettségemnél alacsonyabb munkakört, kisebb
fizetést is elfogadnék. =
Kevésbé intenzíven (heti néhány
órát) töltők munkakereséssel, és nagyjából ragaszkodom a képzettségemnek
megfelelően kvalifikált és fizetésű munkához. =
10. Nem nagyon keresek munkát, mert:
A legfontosabbakat kétszer
jelölje meg
Belefáradtam, szinte reménytelen = =
Elegem van a megalázásból,
lenézésből
= =
Inkább alkalmi, házi munkát
vállalok.
= =
Nem szeretem a kötött munkát. = =
A segélyekből, úgy ahogy, meg
tudok élni. = =
Nem szeretek dolgozni
= =
Külföldi munkavállalásban
gondolkodom = =
11. Milyen az Ön egészségi állapota?
Jónak tartom
=
Közepesnek, kielégítőnek tartom. =
Rossz, és ezt orvosi vélemények
is alátámasztják =
12. Milyen az Ön egészségmegőrző viselkedése?
Fontosnak tartom és napi
egy-három órát, foglalkozom (testmozgás, egészséges étkezés, káros szenvedélyek
mellőzése, orvoshoz járás, stb.) az egészségemmel. =
Kevésbé, de fontosnak tartom és
heti 4-5 órát foglalkozom az egészségemmel. =
Fontosnak tartom, de a munkám és
egyéb kötelezettségem miatt nem tudok az egészségemmel rendszeresen
foglalkozni. =
Nem tartom annyira fontosnak,
hogy lemondjak érte bármiről is. =
Kisebb egészségügyi problémák
esetén azonnal orvoshoz fordulok és elmegyek a lehetséges szűrővizsgálatokra.
=
Csak közepes, komolyabb problémák
esetén fordulok orvoshoz és csak a kötelező szűrővizsgálatokra, megyek el.
=
Csak kimondottan nagy problémák,
végső esetben megyek orvoshoz, és a kötelező szűrővizsgálatokra sem megyek el. =
13. Csak közepes, komolyabb problémák esetén fordulok orvoshoz, mert:
A legfontosabbakat kétszer
jelölje meg
Mert az egészségügy helyzete
olyan, hogy nem garantálja a megfelelő kezelést. = =
Mert sok a várakozási ügyintézési
gyógykezelési idő és nekem ezt a munkám, elfoglaltságom nem engedi meg
= =
Mert végső soron sok pénzbe (gyógyszer,
paraszolvencia, stb.) kerül, és ezt én nem engedhetem meg
= =
Mert kellemetlen az orvosi
diagnosztika ill. kezelés
= =
14. Az elmúlt két évben Ön szerint javult az egészségügy helyzete,
hatékonyabb lett a gyógyítás?
Igen, javult =
Romlott =
Nem változott =
15. Az alábbi mezőbe írja be egy héten általában hány óra az Ön
ügyintézési (bank, ügyvéd, hivatal, egészségügyben várakozás stb.) idője
(utazási és várakozási idővel):
===
Az elmúlt két évben a fenti ügyintézési
idő nőtt =
Csökkent =
16. Az alábbi mezőbe írja le egy héten általában hány óra az Ön házi
háztáji (szükséges javítások, takarítás, mosás, főzés, szükséges kertrendezés,
stb.) munkával töltött idője. A vásárlás és a gyereknevelés idő felét számolja:
===
Az elmúlt két évben a fenti idő
nőtt =
Csökkent
=
17. Az alábbi mezőbe írja be általában egy héten hány óra az Ön a
tényleges pihenéssel, szórakozással töltött szabadideje: A hivatalos munkaidőn, a nem hivatalos
munkaidőn, az ügyintézési időn ezekhez kapcsolódó utazási időn, a házi háztáji
munkán kívüli időről van szó. A
vásárlási idő és a gyereknevelési idő felét számolja be a szabadidőbe.
===
Az elmúlt két évben a fenti szabadidő
nőtt =
Csökkent =
18. Az elmúlt két évben, a korábbihoz képest, hogy alakult (és az Önre
eső eltartottak) az Ön adózás utáni reáljövedelme? Kiszámítás:
az Ön utolsó félévben szerzett átlagos nettó (kézhez kapott) összes
jövedelemét, bármilyen kapott pénzösszeget, tárgy, termékértékét,
nyugdíjat, segélyt, számolja. De ne számolja korábbi vagyontárgyainak,
ingatlanjának eladásából ill. megtakarításaiból, ill. családi adományokból származó
összeget.
Az
összes jövedeleméből vonja le az adott időszakra eső kifizetett banki
tartozásait, majd csökkentse az adott időszakra eső infláció százalékával. Az
infláció adatához hozzá lehet férni (közmédia, internet, stb.), de ha Ön
jövedelmileg az alsó-közép, alsó rétegbe tartozik akkor 2%-kal magasabb
inflációt számolhat. Majd ezt az összeget ossza fel Önre+az Önre eső
eltartottak számával. (pl. egy családban kettő kereső, kettő eltartott, akkor
az Önre eső eltartott egy fő.)
A fentiek szerint kiszámított
jövedelmem a korábbihoz képest 30% felett nőtt =
10-30% között nőtt
=
2-10% között nőtt
=
Alig változott
=
2-10% között csökkent
=
10-30% felett csökkent
=
30% felett csökkent
=
19. Nem akarok számolgatni, csak azt tudom, hogy az anyagi, fogyasztási
életszínvonalam (és a család életszínvonala is):
Jelentősen javult
=
Közepes mértékben javult =
Kismértékben javult
=
Alig változott
=
Kismértékben romlott =
Közepes mértékben romlott =
Jelentősen romlott
=
Csak legszükségesebb dolgokat,
élelmiszert, ruhát, stb. tudom, tudjuk megvenni,
nyaralásra, szórakozásra,
egyebekre nem jut =
Gyakran még a legszükségesebb
dolgokat sem tudom, tudjuk megvenni,
gyakran kölcsön kell, vagy
kellene kérni =
Kisvállalkozó vagyok =
Magáncégnél vagyok
alkalmazott =
Állami intézménynél vagyok
alkalmazott =
Egyéb munkahelyem van =
20. Az elmúlt két évben, a korábbihoz képest, hogy alakult az Ön
hitel-visszafizetési, és megtakarítási összege?
Új hitelt vettem fel, nőtt a
visszafizetendő összeg =
Nőtt, mert a korábbi
törlesztő-részletek jelentősen növekedtek =
Csökkent, mert a hitelem egészét,
részét visszafizettem és nem nőttek a korábbi törlesztő-részletek.
=
Nem változott
=
Az adott időszakra eső hitelem
jelenleg kb. a reáljövedelmem ==== %-a
Az adott időszakra eső
megtakarításaim átlagosan a jövedelmem ==== %-a
21. Milyen az Ön (és családja) lakáshelyzete?
Jelenleg bérelek lakást =
Kényszerűségből szülőknél,
rokonoknál, egyéb helyen lakom
=
Van saját lakásom, házam =
Kb 5nm/fő nagyságú =
Kb 10nm/fő nagyságú =
Kb 20nm/fő nagyságú =
Kb 30 nm/fó nagyságú =
Kb 40 nm/fő nagyságú =
Kb. 50nm/fő nagyságú =
Kb 70 nm/fő nagyságú =
Kb 100 nm/fő nagyságú =
Kb/ 130 nm/fő nagyságú =
130 nm/főnél nagyobb =
Kertkapcsolatos =
Nem
=
Jó helyen van =
Nem =
Korszerű fűtésű, szigetelésű,
olcsó rezsijű =
Nem
=
Összkomfortos =
Nem =
Korszerűen felszerelt, bútorozott =
Nem =
Az elmúlt két évben javult a
lakáshelyzetem =
Nem javult, sőt romlott =
Nem változott =
Jelenleg meg vagyok elégedve, a
következő öt évben a jövedelmem kb. 5-10%-át,
esetleg 20%-át költöm lakásvásárlásra, felújításra =
Jelenleg részben elégedetlen
vagyok a következő öt évben a jövedelmem kb. 30-40%-át költöm lakásvásárlásra,
felújításra.
=
Csak költeném, mert a jövedelmem,
ill. a lakásrezsi ezt nem teszi lehetővé, így marad a jelen állapot. =
Kisebb felújításra azért marad
pénzem
=
Jelenleg teljesen elégedetlen
vagyok a következő öt évben a jövedelmem 50-70%-át költöm, lakásvásárlásra,
lakásfelújításra. =
Csak költeném, mert a jövedelmem,
ill. a lakásrezsi ezt nem teszi lehetővé, így marad a jelen állapot. =
Kisebb felújításra azért marad
pénzem
=
Azért egy fokkal (nem kettővel)
jobb lakáshelyzetet tudok teremteni. =
22. Mindent összevetve, a közbiztonságot, az igazságszolgáltatást, az
egészségügyi ellátást, egyéb állami szolgáltatásokat, a reáljövedelmét, a
tartozásait, a vagyoni helyzetét, a megtakarításait, a lakáskörülményeit, az
egyéb fogyasztások (étkezés, ruházkodás, közlekedés, utazás, szórakozás,
vendéglátás, stb.) színvonalát az elmúlt két évben, a korábbihoz képest, hogy
alakult az Ön (és családja) életszínvonala?
Nőtt, javult =
Csökkent, romlott =
Nem változott =
Az utóbbi években romlott az
anyagi életszínvonalam, ezért romlott a közérzetem, csökkent a
biztonságérzetem, sötéten látom a jövőt. =
Az utóbbi években bár maradt,
javult az anyagi életszínvonalam, de mégis romlott a közérzetem csökken a
biztonságérzetem, sötéten látom a jövőt. =
23. Sorolja fel, az említetteken kívül miért romlott még a közérzete,
miért csökkent a biztonságérzete, miért látja sötéten a jövőt:
=============================================
Az utóbbi években javult az
anyagi életszínvonalam ezért javult a közérzetem, nőtt a biztonságérzetem,
bizakodva látom a jövőt.
=
Az utóbbi években bár maradt,
romlott az anyagi életszínvonalam, de mégis javult a közérzetem, nőtt a
biztonságérzetem, bizakodva látom a jövőt. =
24. Sorolja fel az elmondottakon kívül miért javult a közérzete, miért
nőtt a biztonságérzete, miért látja bizakodón a jövőt:
================================================
Mint minden témakör ez is
ezzel zárul.
== kérdésre, kérdésekre nem
tudtam válaszolni, mert a válaszok közel egyenlően voltak elfogadhatók
== kérdésre, kérdésekre nem
tudtam válaszolni, mert nem értek hozzá
== kérdésre, kérdésekre nem
tudtam válaszolni, mert értelmetlen, rossz a kérdés.
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert a válaszok között
nem találtam megfelelőt
Az én válaszom, válaszaim az alábbiak
================================
Véleményem kiegészítése és indoklása.
A véleményezők itt megindokolhatják
a saját véleményüket. Kérjük, hogy az indoklás közben a másik véleményét
konkrétan ne bírálják csak általánosságokban, mondjanak véleményt, más
véleményekről.
===================================================
Mások véleménye az indoklásról
Egyetértek (tetszik) az
indoklással. Nem értek egyet.
3. Részleges (nem reprezentatív) közvélemény-kutatás az értékrendről, az
alapvető felfogásokról.
Jó lenne, ha egyszer blöffölés nélkül le lehetne írni: ezek a magyar
nép jelentős részének követelései. Ez a legfőbb cél.
Bevezetés.
E témakör véleményezésének célja elsősorban az, hogy az alapvető
társadalmi irányokat, alapvető politikai irányokat, amerre az emberek
(legalábbis az itt véleményezők többsége szerint) haladni szeretnének,
megmutassa, az igényelt értékrenden keresztül. Továbbá cél, hogy néhány
alapvető problémára, annak okaira is rámutasson.
A másik cél, hogy az általános közérzetről, mint az életszínvonal
fontos részéről képet kapjunk, illetve az igényelt anyagi és a nem anyagi
életszínvonal aránya is kiderüljön.
Vannak állapotra vonatkozó, jövőbeli igényekre és múltbeli tendenciákra
vonatkozó kérdések. Ezeket mind tudni illene legalábbis nagyjából. Azért ez
egyikből következtetni lehet a másikra, mert akin megjelöli egy tényező
jövőbeli igényét, fejlesztését Ő valószínűleg a tényező jelen állapotával sincs
megelégedve. És aki múltbeli tendenciát, pl. romlónak tartja Ő szintén
valószínűleg nincs megelégedve a jelen állapotával. Az viszont lehetséges, hogy
a jelen állapotát gyengének tarja de javuló tendenciát lát.
És az is lehetséges, hogy valaki jónak vagy rossznak tart egy
tendenciát egy állapotot, de az szerinte mellékes jelentételen tényező. Ezért
legelőszőr a tényezőket fontossági (az emberek szempontjából) fontossági
sorrendbe kellene tenni. E véleményezésnek ebben van a jelentősége.
A véleményező tudomásul veszi hogy véleménye (akár egyezik a többség
véleményével akár nem) bekerül azon összesítésbe, mely a többség véleményét
tükrözi, és amely összesítést az oldal működtetője nyilvánosságra hozhat, és az
állami hatóságok, szervek, tudomására hozhat. A közvélemény-kutatás célja,
többek között hogy az összesített (és egyben minden leadott vélemény) vélemény
érvényesüljön.
A véleményezés (szavazás) kezdete …..
A véleményezés (szavazás) vége………..
A véleményezés 75 napig tart, mely idő alatt egy regisztrált tag
legfeljebb 2-szer véleményezhet.
Meg kellene jelenni: Ön még
kétszer szavazhat. Ön már csak egyszer szavazhat. Ön már kétszer szavazott e
témakörben, ebben a szavazásban már nem szavazhat.
A véleményezés végén 15 napig tart a véleményezés összesítésének,
kiértékelésének bemutatása.
A véleményezés
viszonylag egyszerű, mert:
Nem kötelező minden
válasz-mező kitöltése. Néhány válasz is segíti a szavazást, kiváltképp, ha az,
határozott önálló vélemény.
Akár minden választ
megjelölhet, kivéve, ha az a leírásban limitálva van. Akár minden választ
megjelölhet, de ha a megjelölt válaszok egymásnak ellentmondnak, akkor
értelmetlen zavaros lesz a véleményezése. Tehát kérjük, ne kerüljön önmagával
ellentmondásba.
Akkor kezdődjön a véleményezés (szavazás)
Ne felejtsük el, azt szeretnénk
kideríteni, Ön szerint, ill. a többség szerint, a társadalomnak milyen
értékrendi irányba kellene haladni.
1. Ön jelenleg saját magát (és családját) tekintve elsősorban az
anyagi, vagyoni jólétet (lakás, autó, étkezés, ruházkodás, szórakozás, stb.)
vagy a nem anyagi, vagyoni jólétet (közbiztonság, közrend létbiztonság,
igazságosság, szabadság, demokráciaszint, műveltség, egészség, egészséges
természet) növelné?
Az alábbi 18 válasz közül legfeljebb 12 választ jelölhet meg.
Elsősorban az anyagi, vagyoni
jólétet növelném
=
Elsősorban a nem anyagi, vagyoni
jólétet növelném =
A nem anyagi, vagyoni értékek
számomra fontosak, különösen egy rendezettebb, fegyelmezettebb, katonásabb
társadalomban érezném jól magam. =
A nem anyagi, vagyoni értékek
számomra fontosak, különösen egy szabadabb, kötetlenebb, nagyobb cselekvési
önrendelkezést, sok választási lehetőséget adó társadalomban érezném jól magam,
még akkor is, ha ez némiképp a biztonság, és az igazságosság rovására megy =
A nem anyagi, vagyoni értékek
számomra fontosak, különösen az igazságosságot, a másnak hasznosság (elsősorban
hasznos munka) és a másnak ártás pontos mérését, hiányolom =
Számomra és sokak számára a
gazdasági, politikai egyéb versenyek azért fontosak, mert izgalmasak és az
igazságos érvényesülésről szólnak, amennyiben igazságosak, szabályozottak és
nem gátló típusúak
=
Ha a jelenlegi versenyszabályok
megengedik ravaszságot, a csalást, az erőszakot, az igazságtalanságot, akkor
ezen szabályokhoz kell alkalmazkodni =
A nem anyagi, vagyoni értékek
számomra fontosak, különösen a barátságosság, szeretet, önzetlenség,
segítőkészség hiányzik.
=
Számomra különösen fontos, hogy
az ember véleményének életének legyen súlya, ismertsége, társadalmi, hatalmi
pozíciót szerezzen
=
Én nem szeretnék különösebb
hatalmat, ismertséget, de azt fontosnak tartom, hogy a véleményem, igényem,
azért figyelembe vegyék
=
Szerintem a közvetlen demokrácia
ad egyfajta választási lehetőséget és motiválja (ezek a mi törvényeink) a
fegyelmezett betartást.
=
Számomra a biztonság (legyen
biztos megélhetésem, munkám, legyen közbiztonság, legyen jövedelem, ár,
jogbiztonság), a nyugalmas békés élet a különösen fontos =
Szerintem a tudás, a műveltség, a
tisztánlátás különösen fontos =
Szerintem az egészség különösen
fontos
=
Szerintem az ép, normális (nem
szélsőséges) természet különösen fontos =
Számomra különösen fontos a
nemzeti büszkeség =
Számomra különösen fontos a
nemzeti függetlenség =
Számomra különösen fontos a hit, a
vallás.
=
2. Számomra különösen fontos, hogy az alábbi (családi, baráti, eszmei,
párt, munka, lakó, stb.) közösségbe tartozzak:
==============================================
3. Számomra a felsoroltakon kívül az alábbi értékek, igények a
legfontosabbak:
==============================================
4. Ön szerint a jelenlegi jövedelmi, vagyoni különbségek milyenek?
Túl nagyok és igazságtalanok
=
Rendben vannak
=
Az arányok rendben vannak, de nem
igazságosak
nem a mások számára hasznos munka
(önhiba figyelembevételével) szerint elosztott
=
Túl kicsik és igazságtalanok
=
Nem tartom fontosnak ezt a
kérdést, mert csak 5-10%-kal nőne az alsó-középréteg, szegényréteg jövedelme,
ha igazságosabb arányosabb lenne a jövedelemelosztás =
Fontosnak tartom a kérdést, mert
a törvénytisztelés, a közbiztonság a munkamorál, az igazságosság is romlik,
valamint a határtalan különbségekre való törekvés azt jelenti, hogy mindig
létrejön a kisemmizett pária réteg
=
5. Ön szerint a jelenlegi hatalmi különbségek milyenek?
Túl nagyok és igazságtalanok =
Rendben vannak
=
Az arányok rendben vannak, de nem
igazságosak,
nem a mások számára hasznos munka
(önhiba figyelembevételével) szerint elosztott
=
Túl kicsik és igazságtalanok
=
Nem tartom fontosnak ezt a
kérdést, mert csak 5-10%-kal nőne az alsó-középréteg, szegényréteg hatalma, ha
igazságosabb arányosabb lenne a hatalomelosztás =
Fontosnak tartom a kérdést, mert
a törvénytisztelés, a közbiztonság a munkamorál, az igazságosság is romlik,
valamint a határtalan különbségekre való törekvés azt jelenti, hogy mindig
létrejön a kisemmizett pária réteg
=
6. Ön szerint mindig voltak, vannak, lesznek, a hasznos munkájuktól
függetlenül, felsőbbrendű és alsóbbrendű emberek, csoportok, népek?
Igen
=
Voltak, de már nincsenek =
Voltak, vannak, de a jövőben
megszüntethető =
7. Ön szerint a véleménye, igénye jelenleg megfelelően érvényesül?
Igen =
Nem =
A legfontosabbakat kétszer
jelölje meg
Az állami hivatalokban nem veszik
kellőképpen figyelembe = =
A magángazdasági ügyintézésben
nem veszik kellőképpen figyelembe = =
A munkahelyemen nem veszik
kellőképpen figyelembe.
= =
A családomban nem veszik
kellőképpen figyelembe
= =
A lakóhelyi ill. más
közösségekben nem veszik kellőképpen figyelembe = =
Általában, manapság az emberek
nem figyelnek egymásra
= =
Nincs, ill. kevés a népszavazás,
a népválasztás
= =
A négyévenkénti választások
alkalmával nincs igazi választási lehetőségem = =
A szólásszabadság érvényesül,
vannak közvélemény-kutatások, de úgy érzem,
néhány ember, legfeljebb néhány
száz ember irányítja, kvázi uralja az országot. =
=
9. Ön szerint jelenleg túl sok a hazugság, a manipulált, hátsó szándékú
érvelés, a zavaros, igaztalan, ostoba nézet?
Nem
=
Szükségszerűen létrejönnek, nem
lehet változtatni =
Igen, mert lehet és kell is
csökkenteni =
10. Ön szerint az elmúlt tíz évben hogyan alakult a helyzet?
Az értékrend tekintetében
javult =
Romlott
=
Nem változott
=
A vagyoni különbségek
tekintetében javult =
Romlott =
Nem változott
=
A hatalmi különbségek
tekintetében javult =
Romlott =
Nem változott
=
A véleményérvényesülés
tekintetében javult =
Romlott
=
Nem változott
=
Az igaztalan nézetek tekintetében
javult =
Romlott
=
Nem változott =
11. Ön szerint az elmúlt két évben hogyan alakult a helyzet?
Az értékrend tekintetében
javult =
Romlott
=
Nem változott
=
A vagyoni különbségek
tekintetében javult =
Romlott
=
Nem változott =
A hatalmi különbségek
tekintetében javult =
Romlott
=
Nem változott
=
A véleményérvényesülés
tekintetében javult =
Romlott
=
Nem változott
=
Az igaztalan nézetek tekintetében
javult =
Romlott
=
Nem változott
=
12. Az Ön közérzetét mennyiben befolyásolja a jelenlegi
(értékrend, vagyoni, hatalmi különbség, véleményérvényesülés, igaztalan nézetek,
stb.) helyzet, ill. tendencia?
Jelentősen, az életszínvonal
jelentős, az anyagi javaknál erősebb tényezője =
Jelentősen, az anyagi javakkal
egyenrangú tényezője
=.
Kis mértékben, az életszínvonal
20-40%-át határozza meg =.
Alig az életszínvonal 5-20%-át
határozza meg
=.
13. Ön tiszteli a törvényeket, az államot, a vezetést, a rendszert?
Igen =
Csak részben =
Nem =
14. Nem tisztelem, csak részben tisztelem a törvényeket, az államot, a
vezetést, a rendszert mert:
Mert volt, van jobb rendszer
=
Mert lehet jobb rendszer, és
nincs jele a lényegi változtatásnak
=
Mert a törvények jelentős része
rossz
=
Mert aránytalanok és
igazságtalanok a jövedelemi, vagyoni és hatalmi különbségek, sokan
megengedetten spekulációból, csalásból szerzik a hatalmas jövedelmük és ezzel
hatalmat is szereznek =
Mert jellemzően önérdekű és
valótlanságokat állító (még a saját programjukat sem tartják be) vezetés kerül
hatalomra.
=
A jelenleg hivatalban levő
vezetés miatt =
15. Ön szerint kivel, mivel van a baj, hol szükséges változtatni?
Elsősorban az emberekkel, az
emberek erkölcsével, tudásával van baj, mivel minden, a vezetés és a rendszer
is, az emberekből képződik le.
=
Elsősorban a vezetőkkel van a
baj, a vezetés nem egészen az emberekből képződik le,
a vezetés képes a rendszeren
változtatni
=
Csak bizonyos emberekkel,
csoportokkal, vezetőkkel van baj =
Elsősorban a rendszerrel van baj,
mivel a rendszernek (törvények, mechanizmusok, stb.) kell az embereket és a
vezetőket oktatni, szabályozni, ill. a vezetőket kiválasztani. =
Azért a véletlennek, a
szerencsének (pl. a milyen vezetés szerzi meg hatalmat, a földrajzi, politikai
környezet, stb.) szerepe van
=
A felsoroltak mind igazak
=
Elsősorban a nemzetközi,
történelmi rendszer az államkapitalizmus, a „fejlett világ”, az EU van
válságban, a hazai politika kényszerpályán van. A hazai politikának meg kellene
találni a rendszerből (kicsit vagy jelentősen) kilógó, helyes utat =
Elsősorban a nemzetközi,
történelmi rendszer az államkapitalizmus, a „fejlett világ”, az EU van
válságban a hazai politika kényszerpályán van. A hazai politikának meg kellene
találni a rendszerből kilógó helyes utat, de rossz utat talált, még rosszabb
helyzetbe hozta az országot. Meg kellene találni a valóban helyes utat
=
A nemzetközi, történelmi rendszer
az államkapitalizmus, a fejlett világ, az EU nagyjából rendben van, csak a mi
országunkkal és néhány országgal van komoly baj =
Legfeljebb 8 választ jelölhet meg
Egy gyereket sem vállalok
=
Egyet azért vállalok de többet
nem
=
A saját jólétem, karrierem
számomra fontosabb, mint, hogy több gyerekem legyen =
.
Nem találtam, és valószínűleg nem
találok olyan párt, akivel megfelelően fel tudnám nevelni a gyerekeim
=.
A családom, (szüleim, stb.)
miatt nem vállalok
=
Félek, hogy a gyerekem valamilyen
szempontból átlagon aluli esetleg fogyatékos lesz =
Egyszerűen nem érzem magam
képesnek, éretnek, a gyerekek
felnevelésére, különösen a mai igények szerint.
=
Az anyagi helyzetem, ill. a
bizonytalan anyagi helyzetem nem engedi meg =
.
Lehet, hogy a gyerekeim nem
nélkülöznének, de lehet, hogy nem érik el a középosztály szintjét és ez
megalázó számomra és számukra
=
Lehet, hogy a gyerekeim nem
nélkülöznének, de lehet, hogy nem érik el a felsőosztály szintjét és ez
megalázó számomra és számukra
=
Vagy kénytelen vagyok sokat
dolgozni és ezért nem tudok a gyerekeimmel eleget foglalkozni, vagy
munkanélküli leszek és az anyagi problémák miatt sérül az ellátásuk =
Manapság családok gyakran szinte
általában felbomlanak, és ez ártana a gyerekeimnek =
Ebben a hatalmas
létbizonytalanságban, jövedelem, ár, jogbizonytalanságban és
munkabizonytalanságban nem lehet gyerekeket vállalni
=
17. Az általam várt jövőben a gyerekeimre rossz, nem megfelelő élet
várna, mert:
A legfontosabbakat kétszer
jelölje meg
Mert több, nagyobb természeti
katasztrófa várható
= =
Egyre több önzés, ellenségeskedés
várható
= =
Háborúk, sőt világháború is
várható
= =
Nőnek a jövedelmi vagyoni különbségek
és ha a gyerekem netán lecsúszik,
akkor kegyetlen élet vár rá = =
Nő a bűnözés, a drogozás az
erkölcstelenség és félek a gyerekem is ilyen útra lép.= =
Az értékrend, a biztonság is
romlik
és a gyerekeimnek emiatt rossz
közérzete lesz.
= =
18. Ön szerint probléma a lakosság fogyása?
A legfontosabbakat kétszer
jelölje meg
Igen, mert azt jelzi, hogy
gazdasági, politikai problémák vannak. = =
Igen, mert azt jelzi, hogy
társadalmi, ill. értékrendi problémák vannak. = =
Igen, mert bizonyos
nemzetgazdasági egyensúlytalanságot okoz = =
Igen, mert fogy a nemzet és a
nemzeti kultúra.
= =
Igen, mert sokak megfosztatnak az
egyik legnagyobb örömtől. = =
Igen, mert a gyereknevelés, a
nevelő személyiségét is fejleszti. = =
Nem
=
Az általános bevezetésben tett
ígérethez híven itt feltesszük a kérdést, hogy kiderítsük, valóban megszavaznák
az emberek az ingyen sört.
19. Egyetért Ön azzal, hogy az adófizetők pénzéből az állam fizesse meg
a sörtermékek kereskedelmi árát, miáltal a vásárlók számára az ingyenes
lesz?
Igen =
Nem =
Mint minden témakör ez is
ezzel zárul.
== kérdésre, kérdésekre nem
tudtam válaszolni, mert a válaszok közel egyenlően voltak elfogadhatók
== kérdésre, kérdésekre nem
tudtam válaszolni, mert nem értek hozzá
== kérdésre, kérdésekre nem
tudtam válaszolni, mert értelmetlen, rossz a kérdés.
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert a válaszok között
nem találtam megfelelőt
Az én válaszom, válaszaim az alábbiak
========================================
Véleményem kiegészítése és indoklása.
A véleményezők itt
megindokolhatják a saját véleményüket. Kérjük, hogy az indoklás közben a másik
véleményét konkrétan ne bírálják csak általánosságokban, mondjanak véleményt,
más véleményekről.
===================================================
Mások véleménye az indoklásról
Egyetértek (tetszik) az
indoklással. Nem értek egyet.
4. Részeleges (nem reprezentatív)
közvélemény-kutatás az államról és az állami ágazatok, területek (szektorok)
fejlesztéséről.
Bevezetés
Az alábbi véleményezés akár költségvetési szavazásnak is nevezhető. Ki
kellene deríteni, hogy állami ágazatok területek mekkora és milyen irányú
figyelmet, átszervezést, ill. pénzt igényelnek. Pontosabban, mivel be kell
tartani a fokozatosság elvét, azt lehet megállapítani, hogy a jelenlegihez
képest több, vagy kevesebb figyelmet, átszervezést, pénzt igényelnek az egyes állami
területek. Gyakorlatilag itt a e
véleményezők többsége által igényelt egy-két százalékos költségvetési átrendezésről lenne szó.
Ugyanakkor az egész államról (a rendszerről a vezetésről) való vélemény
is körvonalazódhat itt és más témakörökben is.
Továbbá, ugyanakkor, ez a véleményezés is hozzájárul az alapvető
irányokról, igényekről szóló vélemény pontosításához.
A véleményező tudomásul veszi hogy véleménye (akár egyezik a többség
véleményével akár nem) bekerül azon összesítésbe, mely a többség véleményét
tükrözi, és amely összesítést az oldal működtetője nyilvánosságra hozhat, és az
állami hatóságok, szervek, tudomására hozhat. A közvélemény-kutatás célja,
többek között hogy az összesített (és egyben minden leadott vélemény) vélemény
érvényesüljön.
A véleményezés (szavazás) kezdete …..
A véleményezés (szavazás) vége………..
A véleményezés 75 napig tart, mely idő alatt egy regisztrált tag
legfeljebb 2-szer véleményezhet.
Meg kellene jelenni: Ön még
kétszer szavazhat. Ön már csak egyszer szavazhat. Ön már kétszer szavazott e
témakörben, ebben a szavazásban már nem szavazhat.
A véleményezés végén 15 napig tart a véleményezés összesítésének,
kiértékelésének bemutatása.
A véleményezés
viszonylag egyszerű, mert:
Nem kötelező minden
válasz-mező kitöltése. Néhány válasz is segíti a szavazást, kiváltképp, ha az,
határozott önálló vélemény.
Akár minden választ
megjelölhet, kivéve, ha az a leírásban limitálva van. Akár minden választ
megjelölhet, de ha a megjelölt válaszok egymásnak ellentmondnak, akkor
értelmetlen zavaros lesz a véleményezése. Tehát kérjük, ne kerüljön önmagával
ellentmondásba.
1. oszlop: Jelölje meg azon
állami ágazatokat területeket (legfeljebb tizenötöt) melyek jelenleg a
legrosszabb leghiányosabb állapotban vannak. Melyek az átszervezésen, racionalizáláson,
értelmesebb finanszírozáson, törvénymódosításon, vezetőcserén,
korrupciómentesítésen, kívül biztosan több pénzt, eszközt, szakembert,
magasabb fizetést igényelnek.
Egyszerűbben: nagyon rossz állapot, jelentős
átszervezés, és több pénz szükséges.
2. oszlop. Jelölje
meg azon állami ágazatokat, területeket (nincs korlátozva, mennyit) melyek
rossz, hiányos állapotban vannak, de átszervezéssel, racionalizálással, értelmesebb
finanszírozással, korrupciómentesítéssel, törvénymódosítással, vezetőcserével,
rendbe hozhatók. Ezek a területek a
jelentős átszervezés következtében ugyan pénzt spórolnak meg, azonban a
jelentős minőségjavítás és lehetséges hatáskör-bővítés pénzbe kerül, ezért
változatlan pénz szükséges.
Egyszerűbben: rossz állapot, jelentős átszervezés,
változatlan pénz szükséges.
3, oszlop:
Jelölje meg azon állami ágazatokat, területek (legfeljebb tizenötöt), melyek
nagyjából rendben vannak, melyek nem igényelnek több pénzt,
eszközt, szakembert, magasabb fizetést, a kisebb, szokásos átszervezés mellett.
Egyszerűbben: megfelelő állapot, kisebb átszervezés,
változatlan pénz.
4. oszlop:
Jelölje meg azon állami ágazatokat, területeket (legfeljebb tizenötöt) melyek minőségileg
nagyjából rendben vannak, de részben fölösleges munkát végeznek, így átszervezés,
fejlesztés mellett, el lehet vonni pénzt, eszközt,
szakembert, fizetést. Ezek a területek az átszervezés következtében pénzt
spórolnak meg, és a hatáskör-csökkentés miatt ill. a csak kisebb minőségjavulás
miatt ez a pénz-spórolás megmarad. Egyszerűbben: felfújt, jelentős
átszervezés, pénz-spórolás.
Az állami, kormányzati ágazatok,
területek felsorolása.
1. 2. 3. 4.
Nagyon Rossz
megfelelő felfújt
rossz átrszerv. átszerv.
több pénz pénz-
pénz
marad spórolás
t1. Általános törvényhozási rend
= = =
=
Legfelső döntéshozási rendszer.
Demokratikus döntéshozás.
Fékek egyensúlyok ellenőrzések,
szankciók, stb.
t2. Legfelső vezetés-kiválasztás
= = = =
Választási rendszer, stb.
t3. Alaptörvények és a sarkalatos törvények minősége. = = = =
t4. Közrend, közbiztonság, rendőrség.
Bűnözés felderítés beleértve az
államon belülit = = = =
t5. Közlekedésrend, rendőrség, stb.
= = = =
t6. Igazságszolgáltatás = = = =
Jogállam, jogbiztonság, alapvető
jogok érvényesülése.
Ügyészségek, bíróságok, független
igazságos ítéletek
Állami hivatalok, mint
„gyorsbíróságok”
Korrupció, államon belüli
vétségek, bűnök.
Panaszok, jogorvoslatok kezelése
(Hatékony, tisztességes állam)
Büntetés végrehajtás.
t7. Törvények, rendeletek minősége
= = =
=
t8. Államadósság, államháztartási hiány
fiskális, és monetáris politika
= = = =
t9. Egyének, kisközösségek,
lakóközösségek, munkaközösségek
nemzetiségek önrendelkezésének
biztosítása.
= = = =
t10. Nemzetiségi politika
= = = =
romák helyzete, stb.
Autonómia, és vagy integráció
t11. Állami kultúra, művelődés
= = = =
Művészetek, népművészet, stb.
t12. Sport
= = = =
t13. Épületek, utak, autópályák, hidak, parkok,
műemlékek, stb. mennyisége és állapota. = = = =
t14. Állami közmű, kommunális és energia, ellátások, = = = =
ill. a természeti erőforrások, kincsek kezelése.
t15. Lakáshelyzet segítése,
Ingatlanpiac, építőipar, stb..
= = = =
t16. Élelmiszerbiztonság, élelmezési helyzet. = = = =
t17. Köztájékoztatás, statisztikai adatok,
állapotmérés, és közszolgálati média,
manipulálatlan igazságok megjelenése = = = =
t18. Közvetlen demokrácia
= = = =
Lakossági javaslatok vélemények
mérése, összesítése,
népszavazások
lefolytatása,
intézményi és országos szinten.
t19. Adózás
= = = =
t20. Költségvetés
= = = =
t21. Állami oktatás, gyereknevelés
Bölcsőde, óvoda, elemi isk.
középiskola, felsőoktatás, stb. = = = =
Általában gyerekek, fiatalok
helyzete.
Erkölcsi oktatás, nevelés.
Társadalomtudományos oktatás
Természettudományos oktatás.
Állami vezetők, alkalmazottak
oktatása,
t22. Idősek helyzete, nyugdíjrendszer, nyugdíjbiztonság =
= = =
t23. Szociális rendszer
= = = =
Családtámogatás,
Rászorultak támogatása,
segélyezése.
t24. Foglalkoztatás, munkahelyteremtés. = = = =
Munka és létbiztonság.
t25. Munkavállalók jogai, helyzete, egészsége, stb. = = = =
t26. Egészségügy
= = =
t27. Természetvédelem, környezetszennyezés. = = = =
t28. Innováció segítése
= = = =
Kutatás-fejlesztés
segítése
Természettudományok
segítése
Társadalomtudományok
segítése
Újítások
segítése,
Korszerű
technika terjedésének segítése
Korszerű
természetvédő környezetvédő
beruházások
fejlesztések segítése
Infrastruktúra
kiépítésének segítése.
t29. Tömegközlekedés
= = = =
t30. Kis és középvállalkozók
segítése, szabályozása
= = = =
t31. Nagyvállalkozók, bankszektor = = = =
segítése, szabályozása
A nem állami (lakossági, banki,
magángazdasági, stb.)
hitelezés, eladósodás
szabályozása, stb..
t32. Nemzetbiztonság és katonaság = = = =
t33. Külpolitika, és szövetségi politika = = = =
Nemzeti érdekek, nemzeti
függetlenség.
Külföldi kapcsolatok, jó hírnév,
stb.
t34. Külpolitika, határon túli magyarok helyzete = = = =
t35. Önkormányzatok működése = = = =
önkormányzati feladatok ellátása.
t36. Egyházak jogai és segítése = = = =
t37. Külföldiek magyarországi helyzete = = = =
t38. Egyéb állami, önkormányzati ügyintézés = = = =
bürokrácia.
Okmányok, engedélyek.
Panaszok javaslatok, jogorvoslati
ügyintézés.
(Hatékony, tisztességes állam)
t39. Állami pályázatok
= = = =
állami pályázati elbírálás
állami kedvezményes hitelek
Igazságos gazdasági, politikai és
egyéb
versenyek kialakítása.
t40. Árvíz és katasztrófavédelem = = = =
tűzoltóság.
t41. Egyéb állami szolgáltatások = = = =
(posta, szerencsejáték, stb.)
t42 . Egyéb gazdasági intézkedések, törvények = = = =
t43. Állam és nemzetfejlesztési terv = = = =
t44, t45.: Az Ön szerint kimaradt fontos állami területek, (legfeljebb
kettő) melynek megnevezését írja be az alábbi mezőbe.
==============================================
Amennyiben Ön több pénzt adna az
államnak, mint amennyit elvonna, akkor az adóemelés mellett véleményez.
Bár ………………………………………………………………………..állami területet ……oszlopba soroltam,
de a következő egységeit, részeit, ágait áttenném az ………... oszlopba. Egységek,
részek, ágak, amit áttennék.
==============================================
Bár ………………………………………………………………………..állami területet ……oszlopba soroltam,
de a következő egységeit, részeit, ágait
áttenném az………… oszlopba
Bár ………………………………………………………………………..állami területet ……oszlopba soroltam,
de a következő egységeit, részeit, ágait
áttenném az …………. oszlopba
Bár ………………………………………………………………………..állami területet ……oszlopba soroltam,
de a következő egységeit, részeit, ágait áttenném az …………
oszlopba
2. Ön szerint a felsorolt állami területeket a jelenleginél nem
lehet jelentősebben privatizálni, mert e területeken csak igazságtalan
versenyek alakulhatnak ki, és a problémák sorát okozná, ha profit-verseny jönne
létre?
Nem lehet
=
Lehetséges, szükséges lenne a
jelenleginél jelentősebb privatizálás. =
Már eltúlzott a privatizálás,
vannak területek, területrészek, melyeket államosítani kellene =
3. Ön szerint milyen állami területeket, területrészeket, szolgáltatásokat
kellene privatizálni:
========================================
4. Ön szerint milyen magángazdasági területeket, területrészeket,
szolgáltatásokat kellene államosítani:
=========================================
5. Ön szerint egy terület, területrész, szolgáltatás közös (állam és
magángazdaság) tulajdonlása üzemeltetése a korrupció melegágya?
Igen =
Nem =
6. Ön szerint az állami területek, szolgáltatások vannak olyan
fontosak, mint a magángazdasági területek (lakás, étkezés, anyagi jólét, stb.)?
Igen, egyformán fontosak
=
Az állam összességében fontosabb
lenne, de a jelenlegi működése miatt
fölöslegesnek, helyenként
károsnak tűnik
=
A magángazdaságban is sok a
tisztességtelenség, igazságtalanság, aránytalanság =
Az állam összességében fontosabb
=
Az állam összességében kevésbé
fontos
=
7. Ön szerint igazi állami átszervezés, racionalizálás elképzelhető,
állapotfelmérés és eszerint szükséges vezetésszankció, vezetésleváltás,
vezetéscsere nélkül?
Általában vezetésleváltás nélkül
is rendbe hozhatók az állami területek intézmények. =
Általában vezetésleváltás nélkül
nem hozhatók rendbe az állami területek intézmények =
8. Ön szerint az ügyfelek, tagok, állampolgárok véleménye, javaslata
jelentősen segítene a racionalizálásba, feltéve, ha azokat figyelembe vennék?
Igen, mert ez az igazi szemszög
(végül is az állam az állampolgárokért van),
és ez olyan szemszög melyre az állami vezetők,
dolgozók nem képesek, nem is érdekük.
=
Nem
=
9. Ön szerint jelentősen javítható az állam működése, átszervezéssel,
racionalizálással, törvénymódosítással, korrupciócsökkentéssel, értelmesebb
finanszírozással, teljesítményméréssel, vezetők leváltásával, cseréjével, stb.?
Igen =
Igen, de nem jelentősen, azért
szükséges lenne
=
Nem =
10. Írja le, röviden a felsoroltakon kívül Ön hogyan csökkentené az
állam kiadásait:
============================================
11. Ön szerint az állami bevételeit hogyan kell növelni?
Elsősorban adóval, járulékkal =
Elsősorban illetékkel, bírsággal
=
Elsősorban állami árak
bevezetésével, és növelésével
=.
Mikor melyiket, nagyjából a
jelenlegi arányban.
=
Nem kell növelni
=
12. Egyéb módón, az alábbiak szerint növelném a bevételeket:
==============================================
13. Ön szerint a jelenlegi jövedelmi, vagyoni különbségek túlzottan
nagyok, aránytalanok és igazságtalanok (nem társadalom számára hasznos munka
szerintiek)
Igen =
Nem =
14. Ön szerint az adózás egyik célja az arányosabb, igazságosabb
jövedelemelosztás?
Igen =
Nem =
15. Ön szerint az adózás és az állam a gazdagoknak kedvezőtlen, a
szegényeknek kedvező, mivel kevesebbet fizetnek de ugyanannyi, vagy több állami
szolgáltatást kapnak?
Igen a gazdagoknak kedvezőtlen, a
szegényeknek kedvező =
A gazdagoknak és a szegényeknek is
kedvező =
A gazdagoknak és a szegényeknek
is kedvezőtlen =
Attól függ, hogy milyen államról
és milyen adóról van szó. =
16. Ön szerint az adózás egyik célja a hasznos értékes munka, tevékenység
támogatása?
Igen =
Nem =
17. Ön szerint minden adót át lehet hárítani a lakosságra, a
fizetéseken, a munkaidőn és az árakon keresztül?
Igen.
=
Csak 70-90%-ban
=
Csak 50-70%-ban
=
Legkevésbé a jövedelemadót, és főleg
a vagyonadót lehet áthárítani =.
18. Ön szerint az adózás célját az igazságos arányos jövedelmi
különbségeket nem lehet csökkenteni több kulcsos (progresszív) jövedelemadó,
ill. több kulcsos (progresszív) vagyonadó nélkül?
Nem lehet csökkenteni emelkedő
kulcsos adó nélkül =
Lehet csökkenteni emelkedő
kulcsos adó nélkül =
19. Ön szerint az adózás önmagában csak részmegoldás, más
gazdaságpolitikai intézkedésekkel együtt hatékony?
Igen =
Nem =
20. Ön azt szeretné, és akár több adót is fizetne:
A legfontosabbakat kétszer
jelölje meg
Ha az adózás, az Ön szempontjából
egyszerű, átlátható lenne. =
Ha az adózás nem juttatná Önt vagy
a vállalkozását lehetetlen helyzetbe =
Ha teljesítené az adózás céljait
=
Ha szinte senki nem bújhatna ki
az adózás alól =
Ha a korrupciómentes állam,
hatékonyan, megfelelő célokra
(amibe Önnek is van beleszólása),
használná fel az adót =
21. Ön szerint, mivel az említett feltételek hiányoznak, a jelenlegi
adózás, ki tud ügyesebben csalni játék, melynek eredménye a kevés adóbevétel?
Igen =
Nem =
Igen csökkenteném az államot
=
Nem, nekem megfelel az állam,
hiszek a jó állam kialakításának esélyében =.
Erről csak akkor van értelme
gondolkodni, ha az alsó és középrétegek =
jövedelmei (pl. az adócsökkentés
következtében) jelentősen magasabbak lennének
=.
23. Ön szerint a civil közösségeknek meg kellene szervezni magukat, és
önmagukat ellátni?
Igen
=
Részben igen, de ehhez nagyobb
függetlenség, önrendelkezés szükséges =
Nem, szerintem a történelmi
államfejlődés nem véletlen =
A megfelelő arányokat kell
kialakítani
=
24. Ön szerint a szegények számát csökkenteni, helyzetét javítani
kellene?
Igen, pl. segélyek növelésével,
még akkor is, ha ez növelné az adót =.
Igen, de munkahely növeléssel
=
A szegények számán, helyzetén nem
kell, nem lehet változtatni =.
Akár több és rosszabb helyzetű
szegény ember is elfogadható =
Szét kell választani az
önhibájukból és az önhibájukon kívül rászorultakat =.
Megengedhetetlen hogy bizonyos
nyomor alatt, lakás étel nélkül éljenek emberek =.
Ételt, lakhelyt kell biztosítani,
de egy szigorúbb rend (kötelező munka, stb.) is szükséges =
Ehhez nem kell az állam, egyéni
jótékonykodás megoldja
=.
Elsősorban a romák helyzetét kell
megoldani, a szegények helyzete mellékes =
Fontosnak tartom a szegények
helyzetének megoldását =
25. Mindent összevetve, Ön az állam hatáskörét növelné?
Nem
=
Igen =
Igen, de párhuzamosan szükséges
az állam ésszerű, korrupciómentes, működés erősítése =
Igen, de csak úgy hogy a
tisztességes piacgazdaság, versenygazdaság, és az egyének, családok,
kisközösségek alapvető szabadsága, önrendelkezése fennmaradjon. =
Igen de az előzőkön kívül
szükséges az állam, fokozatosan egyre inkább állampolgár érdekű népet védő,
szolgáló legyen, alapvetően ne a vezetést, ill. önmagát védje, szolgálja =
Mint minden témakör ez is ezzel
zárul.
== kérdésre, kérdésekre nem
tudtam válaszolni, mert a válaszok közel egyenlően voltak elfogadhatók
== kérdésre, kérdésekre nem
tudtam válaszolni, mert nem értek hozzá
== kérdésre, kérdésekre nem
tudtam válaszolni, mert értelmetlen, rossz a kérdés.
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert a válaszok között
nem találtam megfelelőt
Az én válaszom, válaszaim az alábbiak
================================
Véleményem kiegészítése és indoklása.
A véleményezők itt
megindokolhatják a saját véleményüket. Kérjük, hogy az indoklás közben a másik
véleményét konkrétan ne bírálják csak általánosságokban, mondjanak véleményt,
más véleményekről.
===================================================
Mások véleménye az indoklásról
Egyetértek (tetszik) az
indoklással. Nem értek egyet.
5. Részleges (nem reprezentatív) közvélemény-kutatás
az adósságcsapdáról, (nemzetközi vonatkozásokkal) és a termelékenységről.
Bevezetés.
Jogosan vetődik fel, ez egy komoly szakmai, közgazdasági kérdés, az
emberek ehhez nem értenek. Csakhogy már évek óta a szakma, a
közgazdaságtudomány a politika ebben a kérdéskörben is (ebben kiváltképp)
zavaros egymással ellentmondásos nézeteket vall. Mi egyszerű emberek szívesen
vennénk, ha lenne egy tudományosan alátámasztott viszonylag egységes nézet,
csakhogy nincs. Persze a demokrácia arról szól, hogy mindenféle nézet, elmélet
teret kaphat. De azért egy viszonylag jól körülhatárolható, szakmai, tudományos
kérdésben mégis illene valamilyen egységes nézetet kialakítani. Szóval ez a
véleményezés nem az igényekről szól és nem is a közérzetről (az
életszínvonalról), hanem lázadás a tudatlanság a sötétben tartás ellen. Ha a
politikai tudományos elit nem képes minket elfogadhatóan felvilágosítani, akkor
mi a nép legalábbis e véleményezők kialakítjuk a magunk véleményét. Nem vagyunk
hajlandóak állandóan árnyak között, zavaros félhomályban élni. Az itt kialakult
vélemény lesz a közösség, a többség véleménye, ami azt jelenti, hogy az
össze-vissza beszélők, a megalapozatlan vélemények, (jöhetnek azok akár
politikusoktól, szakemberektől)
szükségszerűen még inkább elhalványodnak. Persze az itt kialakult
vélemény is cáfolható, csak ahhoz már tudományos alátámasztás is szükséges.
A véleményező tudomásul veszi hogy véleménye (akár egyezik a többség
véleményével akár nem) bekerül azon összesítésbe, mely a többség véleményét
tükrözi, és amely összesítést az oldal működtetője nyilvánosságra hozhat, és az
állami hatóságok, szervek, tudomására hozhat. A közvélemény-kutatás célja,
többek között hogy az összesített (és egyben minden leadott vélemény) vélemény
érvényesüljön.
A véleményezés (szavazás) kezdete …..
A véleményezés (szavazás) vége………..
A véleményezés 75 napig tart,
mely idő alatt egy regisztrált tag legfeljebb 2-szer véleményezhet.
Meg kellene jelenni: Ön még
kétszer szavazhat. Ön már csak egyszer szavazhat. Ön már kétszer szavazott e
témakörben ebben a szavazásban már nem szavazhat.
A véleményezés végén 15 napig tart a véleményezés összesítésének,
kiértékelésének bemutatása.
A véleményezés
viszonylag egyszerű, mert:
Nem kötelező minden
válasz-mező kitöltése. Néhány válasz is segíti a szavazást, kiváltképp, ha az,
határozott önálló vélemény.
Akár minden választ
megjelölhet, kivéve, ha az a leírásban limitálva van. Akár minden választ megjelölhet,
de ha a megjelölt válaszok egymásnak ellentmondnak, akkor értelmetlen zavaros
lesz a véleményezése. Tehát kérjük, ne kerüljön önmagával ellentmondásba.
A véleményezés kezdete:
1. Ön szerint komoly probléma az eladósodás, bizonyos fajtájú, bizonyos
mértéken felüli adósság?
Valóságos komoly probléma, (még
akkor is, ha vannak részben ismeretlen, igazságtalan mélyebb, okai) mert a
visszafizetés miatt jelentősen csökken az életszínvonal =
Valóságos komoly probléma, mert a
pénzügyi problémák pénzügyi válságokhoz vezetnek, melyek gazdasági termelési,
válsághoz vezetnek =
Nem komoly probléma, sőt
egyáltalán nem probléma, mert a hitel, a befektetés a gazdaság motorja
=
Nem komoly probléma, mert
természetes, hogy az országok folyamatos hitelcserével, hitelfelvétellel
finanszírozzák magukat, a befektetők bizalma és a kamatszint számít =
Nem természetes a folyamatos
hitelfelvétel, mert az adó, az állami árak szolgáltatnak az állam
finanszírozására. Nem természetes, mert a finanszírozásnak elsősorban a
munkából, munkajövedelemből, és a munkajövedelemből eredő megtakarításból kell
eredni =
Nem természetes az eladósodás,
mert pl. a skandináv országok alacsony és belföldi adósság mellett magas életszínvonalat és megfelelő gazdasági
növekedést produkálnak =
Nem természetes az eladósodás,
mert a rendszerváltó országok adóssága és gazdasági növekedése között (minél
nagyobb az adósság, annál kisebb a növekedés) kimutatható a számszerű
összefüggés
=
Nem természetes, mert a
folyamatos eladósodás azt jelenti, hogy az eladósodott folyamatosan átadja a
jövedelmének egy részét a hitelnyújtónak
=
Nem természetes, mert most már
(korábban megengedte és ezért nem vállal felelősséget) az EU is behatárolja (zavarosan,
ellentmondásosan de behatárolja) az államháztartási hiányt az állam eladósodásnak
legfőbb tényezőjét
=
2. Ön szerint a világ eladósodásnak melyek a mélyebb okai?
Jelölje meg azon alábbi nézeteket, melyekkel egyetért:
A világba hatalmas munkafedezeten
pénz áramlik ez a dúsgazdag üzletemberekhez áramlik (éppen az említett rendszer
miatt), akik ezt a pénzt befektetik, kamatoztatják, (szinte kénytelenek
befektetni, sokszor trükkökkel, sőt indirekt erőszakkal) a bankrendszeren
keresztül, közben az emberek sokasága és az államok (akik szintén az
adófizetők) eladósodnak. Ez tehát egy, sok ok miatt, és egészében is, torz
körforgás, ami folyamatosan erősödik. =
Egyes bankok sajnos a
kis-befektetők kárára és félelmére tönkremennek. A bankok többsége,
bankrendszer, mint intézmények bajba kerülhetnek, a gazdaságirányítók
szerint, az adófizetők pénzéből kell feltőkésíteni azokat, de eközben a bank
mögött álló vezetők, tulajdonosok kiemelt ügyfelek felettébb jól járnak
=
A hitelfelvevő országok vezetői
(és egyes emberek a maguk szintjén) tehetségtelen alakok, képtelenek az
országot működően irányítani, csak a felvett hitelek (eladósodás) által képesek
átmeneti sikereket, fogyasztásnövekedést elérni
=
A gazdag „fejlett” országoknak
még mindig érdekük, hogy ezt a pénzügyi rendszert fenntartsák mivel a dúsgazdag
üzletemberek, mint a fejlett gazdag országok polgárai, végső soron ide
forgatják be, itt fogyasztják el a más országokból szerzett jelentős
pénzprofitot =
A gazdag „fejlett” országoknak és
még inkább egyes politikai és üzleti köröknek érdekük az adósság-kalitka
fenntartása. Adósság-kalitka melyben a madárka (emberek, cégek, államok) azért
ereje teljében dolgozik így behatároltan kizsákmányolható, ugyanakkor az
adósság által kontroll alatt tartott. A kontroll, hasonlóan erős tényező, mint
a pénz.
=
Akinek nő a pénze, tőkéje annak a
hatalma is nő,
akinek csökken, annak a hatalma
is csökken =
Jelenleg a pénzügyi-gazdasági
válság erősödik, az említett torz öngerjesztő körforgás hathatós ellenlépések
hiányában erősödik, a madárka a ketrecben legyengült (már nem képes tejelni,
ráadásul lázadozik is) ami az említett politika, üzleti köröket és az EU-t is
némi taktika-váltásra kényszeríttette.
De ez a váltás zavaros ellentmondásos félmegoldás, lényege, hogy az adósság
kezelhető legyen, megfizetésre kerüljön, visszaálljon az ideális kalitka helyzet,
ami több okból kétséges
=
A fenti gondolatok érvelések csak
fikciók, koholmányok, ostobaságok, nagyjából minden rendben van, hamarosan vége
a válságnak, a hitel a gazdaság motorja =
3. Ön szerint az elmúlt és következő évek (8-12 éves periódusban)
legsúlyosabb hazai problémája az adósságcsapda? (Adósságcsapda
úgy mint visszafizetendő jelentós külföldi és deviza hitel, melyet a külföldiek
befolyásolhatnak, és mely visszafizetéskor nem a hazai gazdaságba forog vissza.
Továbbá úgy, mint olyan hitel, melyből nem készültek olyan beruházások
fejlesztések, melyek a visszafizetést biztosítanák, jelenleg azonban eljött
visszafizetés ideje. Továbbá, úgy mint az állam, a magángazdaság, és a
magánszemélyek együttes jelentős eladósodása.)
Igen, sok ok miatt
=
Igen, mert ez a legnagyobb
tömeges méltánytalanság, ugyanis minden állampolgár nevében és gyereke nevében
a megkérdezése nélkül felvettek és költöttek el, kettő millió forintot,
összesen négymillió forintot, amely az átlag állampolgár háromévi
reáljövedelmének felel meg
=
Nem, van más súlyosabb (8-12 éves
periódusban) probléma =
4. Röviden nevezze meg az Ön szerinti legsúlyosabb problémát:
=================================================
5. Ön szerint végső soron függetlenül a felelősségtől és a haszontól, a
magyar lakosság fogja megfizetni az adósságot, és az adósságcsapda kárát?
Nem, mások, a felelősök (a
hitelezők, az EU, mint megengedő, a hasznosulók, a hazai vezetők, stb.)
fizessék vissza a hitel jelentős részét =
Nem, az adósság jelentős részét
el kell engedni, akár direkt, akár átütemezéssel, kamatcsökkentéssel.
=
Igen, mert a külföld nem baráti
segítő, elsősorban saját hasznát nézi. =
Igen, mert a jelen kapitalista
(tőkés, nagytőkés) rendszer, (beleértve magyar rendszerváltozatot is)
felépítése és logikája ezt diktálja.
=
Igen mert a jelen rendszer, a
fejlett világ, hanyatló, válságokkal övezett, marakodó korszakban van.
=
Igen, bár lehetnek jogos érvek,
és látszatintézkedések, de a realitás, hogy végső soron a magyar lakosságnak
kell megfizetni az adósságot és az adósságcsapda kárát. =
6. Ön szerint lehetséges az adósságot a gazdasági növekedésből
megfizetni?
Nem, mert ha felvételi szakban
nem sikerült kellőképpen fejleszteni, beruházni, akkor mindez visszafizetési
szakban végképp lehetetlen.
=
Nem, mert az újabb külföldi
hitelek csak növelik az eladósodást.
=
Nem, mert a rendszerváltás első
18 éve bebizonyította, hiába keressük a külföldi befektetők bizalmát, abból
csak eladósodás és hanyatlás lesz, ugyanis a rendszerváltó országok közül
2008-ig mi voltunk a legintenzívebb bizalomkeresők és 2008 után mégis mi
álltunk a legrosszabbul.
=
Nem, ki kell várni, hogy a
túlzott hitelezésből, a hitel-egyensúly visszaálljon. =
Nem, itt hosszabb távú leépülésre
és életszínvonal-csökkenésre kell számítani. =
Igen, lehetséges.
=
Részben igen, lehetséges, mert
azért lehetnek jó módszerek, lépések, de valamekkora életszínvonal-csökkenés
nem kerülhető el.
=
7. Ön szerint az alábbi a módszerek, lépések közül melyekkel lehet
gyorsabban, kevesebb veszteséggel megfizetni az adósságot, csökkenteni az
adósságcsapda kárát?
(A legfontosabbakat kétszer
jelölje meg)
Ha már az anyagi jólét csökken,
akkor legalább egy barátságosabb, igazságosabb, biztonságosabb, és
demokratikusabb országot kellene kialakítani =
Az állam, mint hasznos
szolgáltató és munkahelybázis, fejlesztése, de ehhez az államot racionalizálni
kell, a korrupciót, protekciót csökkenteni kell, ehhez pedig az állami
vezetőket mérni és szankcionálni kell. =
Nagyon pontos, nemzeti
fejlesztési koncepció, terv szükséges, és csak azt szabad finanszírozni, pl.
hitelből.
=
A legkorszerűbb, leghasznosabb
beruházásokat, munkákat az államnak kell támogatni (átláthatóan, igazságosan)
többek között kedvezményes hitellel. =
Az innováció jelentős
növelése. =
Kutatás-fejlesztés
fejlesztése, fokozottabb támogatása
Természettudományok
segítése
Társadalomtudományok
segítése
Újítások
segítése,
Korszerű
technika terjedésének segítése
Korszerű
természetvédő környezetvédő
beruházások
fejlesztések segítése
Infrastruktúra
kiépítésének segítése.
Az állami újítási műhelyek
létrehozása.
=
Az oktatás fejlesztése. =
A foglalkoztatottság növelése még
több finanszírozott átképzéssel =
A foglalkoztatottság növelése
úgy, hogy kevesebb munkaidőben, többen dolgozzanak. =
Elsősorban a hazai kis és
középvállalkozók támogatása
=
Elsősorban a hazai
nagyvállalkozók támogatása.
=
Elsősorban a külföldi
nagyvállalkozások és a bankszektor támogatása. =
A külföldi nagyvállalkozások és a
bankszektor adóztatása. =
A külföldi nagyvállalkozások és a
bankszektor szigorúbb törvényi korlátozása. =
Szigorúbb átgondoltabb, nagyon puritán
fiskális, költségvetési és monetáris politika =
Már késő korábban kellett volna
visszafogott, puritán pénzügyi politikát folytatni, most már benne vagyunk az
adósságcsapdába
=
A demokrácia és közvetlen
demokrácia növelésével, a világ demokratikus erőinek magunk mellé állítása,
mivel egyes lépéseink ellenlépéseket válthatnak ki bizonyos politikai és
gazdasági körökből.
=
8. Írja le röviden, Ön szerint milyen más fontos lépések szükségesek az
eladósodás megoldáshoz:
===========================================
9. Ön szerint nekünk magyaroknak meg kellene végre tanulnunk, hogy ne
sétáljunk bele az adósságcsapdába?
Igen, mert már nem először fordul
elő, már többször ráfizettünk.
=
Igen, de kevés esély van rá,
mivel már most is gyakran hangoztatják, a hitel a gazdaság motorja, és már
sokan rohannának, hitelért, ha lehetséges lenne. =
Igen, a hitel nem a gazdaság
motorja csak egyik eszköze, amennyiben korlátozott mennyiségű és fajtájú
(elsősorban beruházási hitel) hitelezésről van szó. A túlzott hitelezés az
eladósodáson kívül sok más gazdasági problémát okoz.
=
Igen, a pénzügyi-gazdasági
válságok egyik jelentős oka a túlhitelezés =
Igen, a folyamatos eladósodás nem
más, mint a jövedelem egy részének átadása
a hitelnyújtónak =
Amíg a nemzetközi pénzügyi
rendszer (árfolyamképzés, spekuláció, stb.) alapvetően nem változik, addig
milliárdosok és eladósodás és pénzügyi-gazdasági válság is lesz =
A jelen pénzügyi rendszer végső
soron a gazdag, befolyásos embereknek és a gazdag befolyásos országoknak
kedvez, ezért nem lesznek alapvető változások =
Nem, mert a hitel valóban a
gazdaság motorja.
=
Szerintem szükséges megtakarítani,
elsősorban a megtakarításokból ill. a jövedelemből kell
vásárolni és beruházni, vannak
megtakarításaim
=
Nem tudok megtakarítani,
félretenni, mert nem jut rá. =
Nem bízok a bankokba, eddig
általában ráfizettem =
Csak a kockázatos
befektetésekkel, megtakarításokkal fizettem rá, azért biztonságosabb befektetés
jobb, mint otthon tartani a pénzt
=
Nekem a kockázatos befektetések
is bejöttek
=
Jutna megtakarításra, de nem
tudom megállni, hogy ne vásároljak =
Az azonnali fogyasztás híve
vagyok
=
A hitel azért előnyős, mert
kénytelen vagyok félretenni, visszafizetni a hitelt =
Számolok azzal, hogy a hitelt
kamatostul kell visszafizetni, és tudom a megtakarításnál, én kapok kamatot. =
Tapasztalatom szerint a bérleti
díj kb. akkora, mint a betéti kamat (kapott pénz) és hitelkamat (adott pénz)
közötti különbség.
=
Tapasztalatom szerint a bérleti
díj jelentősen nagyobb, mint a betéti kamat (kapott pénz) és hitelkamat (adott
pénz) közötti különbség. =
Kisvállalkozó vagyok és a jó
ötletem megvalósításához, kell a hitel =
11. Ön szerint a politikai elit (ország vezetés) és a nagyvállalkozók,
a sokmilliárddal rendelkező üzletemberek között üzleti szövetség,
érdekszövetség és gyakran személyes szimpátia is van? Ezt a szövetséget hogyan
értékeli?
(Az alábbi 19 válaszból
legfeljebb 12 választ jelölhet meg)
Nincs szövetség a politikai elit
és nagyvállalkozók sokmilliárdos tőkével rendelkező üzletemberek között
=
Van ilyen szövetség és hasznos,
amennyiben hazai nagyvállalkozókkal, gazdag üzletemberekkel jön létre, és káros
amennyiben külföldi nagyvállalkozókkal jön létre =
A külföldön működő hazai
nagyvállalkozók, gazdag üzletemberek hasznosan a hazai gazdaságba forgathatják
be a külföldön szerzett pénzüket, de ez azt is jelenti, hogy azon gazdag
országok vannak előnybe, akik több nagyvállalkozást, gazdag üzletembert
„küldenek” külföldre
=
Minden esetben káros, a
szövetség,
de kevésbé káros, ha a hazai
nagyvállalkozókkal jön létre
=
Minden esetben hasznos a
szövetség
=
Hasznos, mert gazdaság nagyobb
részét mindig is a nagyvállalkozások teszik ki =
Hasznos, mert elméletileg
lehetnek más utak, de a jelenlegi realitás hogy gazdaság nagyobb részét a
nagyvállalkozások teszik ki, ill. hogy a gazdasági, elit, a pénzemberek
határozzák meg a gazdaságot
=
Szerintem a gazdasági,
kereskedelmi, pénzügyi piacokon meghatározók a gazdasági és pénzügyi
nagyvállalkozások, a sokmilliárddal rendelkező üzletemberek =
Szerintem a gazdasági, gazdasági,
kereskedelmi pénzügyi piacokon nem meghatározók a gazdasági és pénzügyi
nagyvállalkozások, a sokmilliárddal rendelkező üzletemberek =
Van szövetség és ez káros, mert
azt jelenti, hogy politikai elit inkább a nagyvállalkozásoknak, gazdag
üzletembereknek kedvez, kevésbé a kis és középvállalkozásoknak =
.
Káros a szövetség, mert
nagyvállalkozások, gazdag üzletemberek érdekei érvényesülnek és ezen érdekek
nem azonosak a kis és középvállalkozások és a nép érdekeivel =
Káros, mert olyan embereknek
lehet politikai befolyásuk, akiket nem a nép választ ki, vált le, akinek szinte
semmi kötödésük nincs a néphez, a népérdekhez =
Káros, mert a kis és
középvállalkozók, ha nem lennének elnyomva, és a felső határ le lenne zárva,
akkor számszerűen és tőkében is növekedni tudnának és jobban (kevesebb káros
mellékhatással) tudnák ellátni azon tevékenységeket, melyeket jelenleg a
nagyvállalkozások végeznek
=
Káros, mert esetenként az állam
is kevesebb káros mellékhatással tudná azokat a tevékenységeket ellátni,
melyeket jelenleg a nagyvállalkozások, gazdag üzletemberek végeznek
=
Káros, mert nagyvállalkozások,
mint minden vállalkozás monopolhelyzetre törekszik, de nekik ez gyakran sikerül
is ezzel gátolják a versenygazdaságot =
Káros, mert a jelentős
befolyásukkal gyakran a számukra előnytelen, de egyébként hasznos technikai
fejlődést, bizonyos újítósokat akadályoznak
=
Káros, mert a nagyvállalkozások,
gazdag üzletemberek, pénzemberek tartják fenn a jelenleg rossz nemzetközi
pénzügyi rendszert
=
Káros, mert a gazdaságon kívül
képesek jelentősen hatást gyakorolni az oktatásra, a köztájékoztatásra, a
kultúrára, a világnézetre =
Elsősorban erkölcsi szempontból
kifogásolható, hogy emberek sokmilliárdos jövedelmet szerezzenek, mivel nincs
akkora tehetség, képesség, mely egy kvalifikált orvos, mérnök jövedelmének
tízszeresét, vagy annál nagyobb jövedelmet érdemelne =
12. Fontosnak tartom a politikai elit és nagyvállalkozások, a gazdag
üzletemberek viszonyát, és az aktuális vezetés értékelésében az első három
helyre teszem?
Nem, a biztonságot,
igazságosságot, demokráciát, szabadságot, egészséget, természetóvást, az
államszervezést, a termelést, stb. fontosabbnak tartom
=
Igen mert a nagyvállalkozásoknak,
gazdag üzletembereknek kedvező politikai irány (vagy eltérő irány) közvetlenül,
vagy közvetve mindenre kihat
=
A nemzetközi pénzügyi,
bankrendszerrel együtt is jónak tartom =
Nem jó, de nincs nála jobb
=
Nem jó, de szinte lehetetlen
megváltoztatni,
e keretek között kell a lehető
legjobban teljesíteni
=
Rossz meg lehet, és meg is kell
változtatni
=
A kapitalista rendszer
elfogadható,
de a nemzetközi pénzügyi, bankrendszer radikális
reformra szorul
=
Mint minden témakör ez is
ezzel zárul.
== kérdésre, kérdésekre nem
tudtam válaszolni, mert a válaszok közel egyenlően voltak elfogadhatók
== kérdésre, kérdésekre nem
tudtam válaszolni, mert nem értek hozzá
== kérdésre, kérdésekre nem
tudtam válaszolni, mert értelmetlen, rossz a kérdés.
== kérdésre, kérdésekre nem tudtam válaszolni, mert a válaszok között
nem találtam megfelelőt
Az én válaszom, válaszaim az alábbiak
================================
Véleményem kiegészítése és indoklása.
A véleményezők itt
megindokolhatják a saját véleményüket. Kérjük, hogy az indoklás közben a másik
véleményét konkrétan ne bírálják csak általánosságokban, mondjanak véleményt,
más véleményekről.
===================================================
Mások véleménye az indoklásról
Egyetértek (tetszik) az
indoklással. Nem értek egyet.
Javaslatok egyes törvények
(jogszabályok, rendeletek, stb.) módosítására.
Jó lenne, ha egyszer blöffölés nélkül le lehetne írni: ezek a magyar
nép jelentős részének követelései. Ez a legfőbb cél.
Bevezetés
Felvetődhet: mi egyszerű emberek, mit érthetünk a joghoz, a
törvényekhez, ebből a véleményezésből bizony nagyon fals kritikák születnek
meg. Semmi akadálya, hogy jogászok, politikusok (szakemberek) is részt vegyenek
a szavazásba, szívesen látjuk őket. Ugyanakkor van egy olyan érzésünk, hogy az
un. szakemberek általában a jogszabályokat jónak tartják, és inkább a
jogalkalmazásba találnak hibát. Végeredményben pedig: nem jó, de nem nagyon
lehet mit tenni – állásponton vannak. Egy kis idevágó példázat. Korábban
történt hogy az egyszerű embernek volt egy meglehetősen rossz autója, amit
elvitt a szerelőhöz. Uram – mondta a szerelő – ez egy jó autó, mert ha ezzel az
autóval nem megy gödörbe nem áll fel a járdára, és évente behozza ide
beállítani, akkor ezzel az autóval nincs semmi baj. Jó -
mondta az egyszerű ember – de hát nem tudom elkerülni sem a kisebb gödröt,
járdára is néha fel kell állni, és ide sincs kedvem, pénzem évente bejönni,
úgyhogy nekem rossz autóm van.
A szerelő álláspontját nevezzük: szakmai ferdelátásnak. Ráadásul, ezeknek,
a szakembereknek valamilyen érdekük is fűződik a „rosszasághoz”. Valahogy így
vannak ezzel a jog szakemberei is. Azért azóta sokkal jobb autókat gyártanak
ezek már sok mindent kibírnak, tehát a szerelőnek mégsem volt igaza: az, az
autó nem volt jó. Sajnos a jog sokkal lassabban fejlődik, mint a technika.
Szóval a mai törvények jelentős része úgy jó, mint az a régi autó, ha így meg,
úgy, akkor jó. De ez nekünk embereknek nem jó. Azt mi is meg tudjuk mondani,
hol szorít a cipő és néha még a kijavításra is lehet jó ötletünk. A törvényeket
is emberek (nem szentek) készítették ráadásul szükségszerűen el is avulnak.
Egyébként, pedig ha egy törvényt gyakran nem lehet rendesen, vagy igazságosan
alkalmazni akkor ott a törvénnyel is baj van.
Tehát mi kisemberek vehetjük a bátorságot és leírhatjuk, miért és
melyik törvényt, tartjuk rossznak. A rossz törvények megkeserítik az életünket.
Ez a szavazás is azok közé tartozik ahol a szavazók írjak kérdéseket,
pontosabban a javaslatokat, azt a szavazók véleményezik és így alakul ki a
legjobb javaslatok rangsorolt listája. Addig nincs baj, amíg ez a lista rövid,
de ha hosszú, mondjuk ötvennél hosszabb, akkor már áttekinthetetlen. Persze ezt
is meg lehet oldani, úgyhogy nyugodtan írják meg javaslatukat. A megoldás, hogy a szavazóknak leginkább
tetsző ötven javaslat el van választva a többi legkevésbé tetsző javaslattól,
amely elválasztás létrejön már a tetszési rangsorolással is. A leginkább tetsző
ötven javaslat szűkíthető azután pl. a leginkább tetsző hat javaslatra.
A moderátornak joga van a
népszavazásra alkalmatlan kérdéseket, javaslatokat az egyéb kérdések, egyéb
javaslatok rovatba tenni. Illetve a
teljesen komolytalan kérdések kerülnének az egyéb kérdések közé. Ha Ön
nem találja a kérdést, javaslatát a felsoroltak között akkor keresse az egyéb
kérdések, ill. egyéb javaslatok rovatban.
A véleményező tudomásul veszi hogy véleménye (akár egyezik a többség
véleményével akár nem) bekerül azon összesítésbe, mely a többség véleményét
tükrözi, és amely összesítést az oldal működtetője nyilvánosságra hozhat, és az
állami hatóságok, szervek, tudomására hozhat. A közvélemény-kutatás célja,
többek között hogy az összesített (és egyben minden leadott vélemény) vélemény
érvényesüljön.
A véleményezés (szavazás) kezdete …..
A véleményezés (szavazás) vége………..
A véleményezés 75 napig tart, mely idő alatt egy regisztrált tag
legfeljebb 2-szer véleményezhet.
Meg kellene jelenni: Ön még
kétszer szavazhat. Ön már csak egyszer szavazhat. Ön már kétszer szavazott e
témakörben, ebben a szavazásban már nem szavazhat.
A véleményezés végén 15 napig tart a véleményezés összesítésének,
kiértékelésének bemutatása.
A véleményezés
viszonylag egyszerű, mert:
Nem kötelező minden
válasz-mező kitöltése. Néhány válasz is segíti a szavazást, kiváltképp, ha az,
határozott önálló vélemény.
Akár minden választ
megjelölhet, kivéve, ha az a leírásban limitálva van. Akár minden választ
megjelölhet, de ha a megjelölt válaszok egymásnak ellentmondnak, akkor
értelmetlen zavaros lesz a véleményezése. Tehát kérjük, ne kerüljön önmagával
ellentmondásba.
Akkor kezdődjön a véleményezés (szavazás)
===============================================
Ha tud (nem kötelező) válasszon az alább jogterületek közül:
Alkotmány
Állam
Közigazgatási
Büntető
Büntetőeljárás
Eljárás
Közlekedési
Szabálysértés
Ingatlan
Szerződések
Személyi
Magán
Család
Öröklési
Végrehajtási
Kártérítés
Építési
Környezetvédelmi
Kereskedelmi
Biztosítási
Média
Adó
Pénzügyi
Cég
Csőd
Társasági
Társasházi
Munka
Gazdasági
Verseny
Nemzetközi
EU
Egyéb
3. Írja le saját szavaival, mivel kapcsolatos, mely állami, társadalmi
területtel kapcsolatos a módosítandó (ill. az esetleges új) törvény, rendelet,
szabály stb..
======================================================
Egyes részek törlése
Egyes részek átírása
Hiányzó, rossz részek miatt
kiegészítés.
Hiányzó törvények miatt új
törvény alkotása.
Írja le röviden, a törvény, paragrafus témáját, (ill. ha tudja a
számát) és Ön szerint mért és hogyan szükséges módosítani.
Továbbá írja le:
Miért rossz, vagy hiányos a jelenlegi törvénykezés? Milyen igazságtalanságok adódnak? A saját
kárát, közvetlen tapasztalatát is írja le.
================================================
Ugrás a hosszabb indoklásra
6. Kérjük a módosításának, adjon egy rövid,
legfeljebb 10 szavas nevet
====================================================
Az Ön törvénymódosító javaslatának száma ===
A moderátornak joga van
az alkalmatlan javaslatokat az egyéb törvénymódosítási javaslatok rovatba
betenni. Ha Ön a javaslatát nem találja a felsoroltak között, akkor keresse az egyéb
törvénymódosítási javaslatok rovatban. Illetve, amennyiben ötvennél több
komoly javaslat érkezi be akkor a legkevesebb szavazatot kapó, (leghosszabb
ideig) javaslatok kerülnek az egyéb törvénymódosítási javaslatok közé.
7. Minősítse a
mások által i törvénymódosítási javaslatokat:
A törvénymódosítási javaslatok (10 szavas) felsorolása:
Max ötven módosítandó törvény
rövidített név és sorszám felsorolása
Bővebben ugrás mindegyikről el
lehet ugrani - a módosítás rövid
indoklása - rovatba
Egyetértek, Nem értek egyet
ezt a törvényt nincs szükség
módosítani módosításra
szükséges
=================================== = =
==================================== = =
1-50-ig lehet a javaslatok száma
Vagy mindegyik felsorolt alatt
- egyetértek, ill. nem értek egyet
8. Véleményem, javaslatom kiegészítése és hosszabb indoklása
==============================================
Javasoljuk, hogy többek között
írja le: Ön ezt az X javaslatot tette (ugrás)
Pl. miért tartom fontosnak a
feltett, ill. általam megjelölt javaslatokat.
Mások véleménye az indoklásról
Egyetértek Nem értek egyet.
Ön szerint mely kérdések lennének
szükségesek és alkalmasak, véleménynyilvánító, ill. ügydöntő népszavazásra? Mely
kérdéseket javasolnák népszavazásra?
Jó lenne, ha egyszer blöffölés nélkül le lehetne írni: ezek a magyar
nép jelentős részének követelései. Ez a legfőbb cél.
Bevezetés
Mindenféle kérdést fel lehet tenni, mert bár az alkotmány (alaptörvény)
korlátozza a népszavazást, és a népszavazás-kezdeményezést is szabályokhoz
köti, de itt nem népszavazásról és nem népszavazás-kezdeményezésről van szó,
hanem a népszavazással kapcsolatos közvélemény-kutatásról van szó. Ugyanakkor
adott esetben, amennyiben a feltételek fennállnak, akár
népszavazás-kezdeményezés is kialakulhat e közvélemény-kutatás
következményeképpen.
Néhány eddig feltett állítólag
profi kérdés. Ilyen színvonalú kérdéseket mi egyszerű állampolgárok is ki
tudunk találni
A munkájukat elvesztett emberek 9 hónapig
kaphassanak álláskeresési támogatást – mert 3 hónap alatt lehetetlen
munkát találni.
Az emberek hadd vegyék ki
a szabadságukat akkor, amikor ők akarják! – hogy legalább a szabadságunkról
dönthessünk szabadon!
Ne lehessen vég nélkül
próbaidőn tartani a dolgozókat – mert mindenkinek joga van a biztonsághoz!
Állítsák vissza a 18 éves korig tartó
tankötelezettséget – hogy ne kerüljenek szakma vagy érettségi nélkül az utcára
az emberek.
Vannak, akik azt
javasolják, hogy azok a szülők, akik kiskorú gyermeket nevelnek, az új magyar
alkotmány értelmében valamilyen módon gyakorolhassák gyermekük szavazati jogát.
Ön mit gondol?
Vannak, akik azt javasolják, hogy a 20 főnél kevesebb embert
foglalkoztató magyar vállalkozásoknak biztosítani kell az átalányadózás
lehetőségét, mert így jobb eséllyel tarthatják meg alkalmazottaikat a válság
közepette. Mások szerint nincs szükség a kis cégek ilyen módon történő megvédésére. Ön mit gondol?
Vannak, akik szerint a gyermekes családok szocpol támogatását ki kellene
terjeszteni új személyautó vásárlására is. Mások szerint nem kell tovább
támogatni a magyar családokat. Ön mit gondol?
A moderátornak joga van a
népszavazásra alkalmatlan kérdéseket, javaslatokat az egyéb kérdések, egyéb
javaslatok rovatba tenni. Illetve a
teljesen komolytalan kérdések kerülnének az egyéb kérdések közé. Ha Ön
nem találja a kérdést, javaslatát a felsoroltak között akkor keresse az egyéb
kérdések, ill. egyéb javaslatok rovatban.
A véleményező tudomásul veszi hogy véleménye (akár egyezik a többség
véleményével akár nem) bekerül azon összesítésbe, mely a többség véleményét
tükrözi, és amely összesítést az oldal működtetője nyilvánosságra hozhat, és az
állami hatóságok, szervek, tudomására hozhat. A közvélemény-kutatás célja,
többek között hogy az összesített (és egyben minden leadott vélemény) vélemény
érvényesüljön.
A véleményezés (szavazás) kezdete …..
A véleményezés (szavazás) vége………..
A véleményezés 75 napig tart,
mely idő alatt egy regisztrált tag legfeljebb 2-szer véleményezhet.
Meg kellene jelenni: Ön még
kétszer szavazhat. Ön már csak egyszer szavazhat. Ön már kétszer szavazott e
témakörben ebben a szavazásban már nem szavazhat.
A véleményezés végén 15 napig tart a véleményezés összesítésének, kiértékelésének bemutatása.
A véleményezés
viszonylag egyszerű, mert:
Nem kötelező minden
válasz-mező kitöltése. Néhány válasz is segíti a szavazást, kiváltképp, ha az,
határozott önálló vélemény.
Akár minden választ
megjelölhet, kivéve, ha az a leírásban limitálva van. Akár minden választ
megjelölhet, de ha a megjelölt válaszok egymásnak ellentmondnak, akkor
értelmetlen zavaros lesz a véleményezése. Tehát kérjük, ne kerüljön önmagával
ellentmondásba.
Akkor kezdődjön a szavazás (véleményezés)
1. Írja le az Ön által javasolt kérdést. (melyről szükséges lenne
véleménynyilvánító vagy ügydöntő
népszavazást tartani)
================================================
2. Minősítse a mások által feltett kérdéseket és szavazzon.
- oszlop:
Válasszon (legfeljebb hatot) az alább felsorolt kérdésekből, aszerint hogy
a kérdésről szükség lenne e népszavazást tartani és a kérdés esetleg
kisebb módosítással alkalmas a népszavazásra. Ha megjelöli az első oszlop
válaszát akkor Ön szerint a kérdés alkalmas a népszavazásra. Ha nem jelöli
meg akkor Ön szerint nem alkalmas.
- oszlop: a
feltett kérdésre az Ön válasza, igen
(legfeljebb12 kérdésre válaszolhat
igennel)
- oszlop: a feltett kérdésre az Ön válasza, nem
(legfeljebb 12 kérdésre válaszolhat
nemmel)
1. oszlop 2.
oszlop 3. oszlop
kiemelkedően
szükséges, a kérdésre a
kérdésre
és alkalmas a válaszom
a válaszom
a kérdés igen nem
A feltett
kérdések felsorolása
(esetleg rangsorolt) felsorolása
====================
= = =
====================
= = =
1-50-ig lehet a kérdések száma.
Az ön kérdésének sorszáma ===
(Ha Ön nem találja az ötvenes
listában a kérdését, akkor keresse az egyéb kérdések rovatban.)
Vagy minden kérdés alatt (nem
mellett) lehet szavazni.
Minden kérdés alatt - ugrás a hosszabb indokláshoz
================================================
Javasoljuk, hogy többek között
írja le: Ön az X kérdést tette fel. (ugrás)
Pl. miért tartom fontosnak a
feltett, ill. általam megjelölt kérdéseket.
Pl. miért szavaztam igennel, vagy
nemmel.
Mások véleménye az indoklásról
Egyetértek Nem értek egyet
Jó lenne, ha egyszer blöffölés nélkül le lehetne írni: ezek a magyar
nép jelentős részének követelései. Ez a legfőbb cél.
Bevezetés
Elvileg itt is az a kérdés merül fel, hogy követelésről vagy az
alaptörvénybe meghatározott kérésről, panaszról, javaslatról van szó. Mi az
igény kifejezést találtuk a legjobbnak mely felfogható kérésnek, javaslatnak is
de adott esetben követelésnek. Ha sokan és egyértelműen igényelnek kérnek
javasolnak valamit, akkor az követelésnek is nevezhető.
A véleményező tudomásul veszi hogy véleménye (akár egyezik a többség
véleményével akár nem) bekerül azon összesítésbe, mely a többség véleményét
tükrözi, és amely összesítést az oldal működtetője nyilvánosságra hozhat, és az
állami hatóságok, szervek, tudomására hozhat. A közvélemény-kutatás célja,
többek között hogy az összesített (és egyben minden leadott vélemény) vélemény
érvényesüljön.
A véleményezés (szavazás) kezdete …..
A véleményezés (szavazás) vége………..
A véleményezés 75 napig tart,
mely idő alatt egy regisztrált tag legfeljebb 2-szer véleményezhet.
Meg kellene jelenni: Ön még
kétszer szavazhat. Ön már csak egyszer szavazhat. Ön már kétszer szavazott e
témakörben, ebben a szavazásban már nem szavazhat
A véleményezés végén 15 napig tart a véleményezés összesítésének,
kiértékelésének bemutatása.
A véleményezés viszonylag
egyszerű, mert:
Nem kötelező minden
válasz-mező kitöltése. Néhány válasz is segíti a szavazást, kiváltképp, ha az,
határozott önálló vélemény.
Akár minden választ
megjelölhet, kivéve, ha az a leírásban limitálva van. Akár minden választ
megjelölhet, de ha a megjelölt válaszok egymásnak ellentmondnak, akkor
értelmetlen zavaros lesz a véleményezése. Tehát kérjük, ne kerüljön önmagával
ellentmondásba.
1. Írja le, Ön szerint jelenleg mi lenne a magyar nép legfontosabb
igénye. Egy igényt (követelést) röviden pontszerűen (egy mondatban) írjon le az
alábbi mezőbe. Összesen
egy véleményezés alkalmával kettő pontot írhat le.
======================================
Ugrás a hosszabb indoklásra
2. Írja le, Ön szerint jelenleg mi lenne a magyar nép legfontosabb igénye.
Egy igényt (követelést) röviden, pontszerűen (egy mondatban) írjon le az alábbi
mezőbe.
======================================
Ugrás a hosszabb indoklásra
3. Véleményezze mások által írt pontokat, az alábbiak szerint:
Szívesen látnám a magyar nép
igényei, a legfontosabb pontok között (+2 pont)
Talán beleférne a magyar nép
igényei közé (+1 pont)
Nem szívesen látnám a magyar nép
igényei között (-1 pont)
Az eddig írt pontok felsorolása.
Ha sok pont, követelés érkezik
akkor hasonló módón működhet, mint a népszavazási kérdések kiválasztása.
4. Véleményem, javaslatom kiegészítése és hosszabb indoklása
==================================================
Javasoljuk, hogy többek között
írja le: Ön az X javaslatokat pontokat
javasolta (ugrás)
Pl. miért tartom fontosnak a
feltett, ill. általam megjelölt pontokat.
Mások véleménye az indoklásról
Egyetértek Nem értek egyet
9. Javaslatok e közvélemény-kutatási
rendszerrel kapcsolatban.
E vélemények leadása, összesítése a közvélemény-kutatás ütemében zajlik.
A vélemények, azaz az igények arányában félévente (minden második ciklus), vagy
évente (minden negyedik ciklus) kerülhet sor a rendszer módosítására.
A változtatásra javasolt kérdések neve, száma …………………………………...
Nincs rá szükség
=
Át kellene írni, ki kellene egészíteni az alábbiak szerint:
==========================================
Nincs rá szükség
=
Át kellene írni, ki kellene egészíteni az alábbiak szerint:
===========================================
új választ javaslok:
==========================================
==========================================
5. Új témakört (a hozzátartozó kérdésekkel válaszokkal) javaslok az
alábbiak szerint:
==========================================
6. Egyéb javaslatom van a közvélemény-kutatási rendszerrel
kapcsolatban:
==========================================
Mások véleménye a javaslatról
Teljesen egyetértek, támogatom
(dupla pont)
Részben egyetértek, inkább
támogatom (2 pont)
Nem értek egyet, de nem is
ellenzem (0pont)
Nem értek egyet, ellenzem (-1
pont)
Véleményem, javaslatom kiegészítése és hosszabb indoklása:
============================================
Mások véleménye az indoklásról
Egyetértek Nem értek egyet
10. Vélemények a szavazások
összesített kiértékelt eredményéről.
Javasoljuk, hogy az alábbiak
szerint rendezze a véleményét.
X témakör, Y kérdésében egyetértek a
többséggel, mert:
A többség véleménye,
elgondolkoztatott, most már egyetértek velük.
X témakör Y kérdésben nem értek
egyet a többséggel, mert:
Tévedésük oka a múltból ered,
mégpedig:
Tévedésük oka a jelen
manipulációja, mégpedig:
Tévedésük egyéb okai:
Az eredményekből az alábbi
következtetéseket vonom le:
Írja le a véleményét:
===============================================
Mások véleménye a véleményről:
Egyetértek Nem értek egyet
11. Egyéb vélemények, javaslatok,
panaszok, kérdések
Válasszon az alábbi rovatok közül:
Egyéb a társadalommal és
demokráciával kapcsolatos vélemények.
A következő közérdeket,
közügyet, valamely állami intézményt, hivatalt érintő panaszom, kérelmem,
javaslatom lenne, de azt először itt szeretném elmondani.
Tantervre, tananyagra
vonatkozó javaslatok.
Egyéb újítások, ötletek, javaslatok.
Állami intézmények
átszervezésre vonatkozó javaslatok.
Komolytalan, trágár, sértő
személyeskedő vélemények kipontozva.
Általános elégedetlenséget
kifejező vélemények.
Rövid a témákhoz kevéssé
kapcsolódó vélemények.
Hosszabb a témákhoz kapcsolódó
(pl. a demokráciáról szóló) elemzések, tanulmányok
Hosszabb a témákhoz nem
kapcsolódó politikai elemzések, tanulmányok.
Célok, mi értelme ennek az egésznek
Mi értelme ennek az egésznek?
Aki demokratikus gondolkodású,
lelkületű, annak nem kell sokat magyarázni.
Aki pedig nem az, őt úgy sem
lehet meggyőzni. ö, ha véletlenül ide is téved gyorsan elhagyja ezeket az
oldalakat.
Ne tagadjuk azért a népszavazás intézményét és gyakorlatát, valamint a
közvetlen demokráciát szépen lejáratták. De talán ez a közvélemény-kutatás
színvonalasabb az átlagnál, nem lejáratja, de propagálja a közvetlen
demokráciát.
Egy kis történelem. Korábban az
uralkodók az uralkodó osztály egyértelműen kijelentette, mi vagyunk a
felsőbbrendű uralkodók, ti pedig az alsóbbrendű nép, mi uralkodunk. Bár ez
meglehetősen borzalmas, de legalább nyílt beszéd és akkor még az elvek nem
váltak el a gyakorlattól. Ezután jöttek a polgári forradalmak és megváltoztak
az elvek. Ezután a nép fog uralkodni ez lett az új alapelv, és ezt az alkotmányba
is rögzítették.
A jelenlegi magyar
alaptörvényekben is benne van.
A
közhatalom forrása a nép.
A
nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
Azért cselesen van ez
megfogalmazva, mert azért itt egy korlátozott népuralomról van szó, pláne ha
hozzávesszük, a leglényegesebb témákban nem lehet népszavazást tartani.
Szóval a polgári forradalmak, a
polgári társadalom, a klasszikus kapitalizmus kialakulásának idején a
történelmi rendszerfejlődés nagyon helyesen elindult a demokratizálódás
irányába. Az igaz, hogy a politikai rendszerfejlődésnek két lapvető iránya van
(he nem stagnálásról van szó), a diktatúra iránya és a demokrácia iránya. Az
viszont nem igaz, hogy a demokráciának két szintje van: a diktatúra és a
demokrácia. Ennek bizony sok, akár száz szintje is lehet, ha egy százas skálán
helyezzük el. Tehát az egyik nagy hazugságsorozat, hogy X, Y rendszer diktatúra
(abszolút diktatúra) a mi rendszerünk pedig a demokrácia (az abszolút
demokrácia). Mert nem kettő, de száz szintről van szó. És a mi rendszerünk is
legfeljebb az ötvenes szinten tart.
Természetesen teljes néphatalom
soha nem lesz, nem is lehet. Az 50-es szint arról szól, hogy nép, a többség
valóságos hatalma kb. 5%, a 90-es szintben pedig elérheti az 50%-t is. Vezetőkre,
vezetésre mindig szükség lesz, a nép és a vezetés közötti hatalommegosztásra
mindig szükség lesz, igaz hogy ennek a vezetésnek (szemben a jelenlegivel)
demokratikusnak, népérdekűnek és tudományosnak kell lenni.
Általában (tisztelet a
kivételnek) a múltban, a jelenben nem volt, nem az, és a jövőben is kontroll
nélkül a vezetés szükségszerűen nem lesz demokratikus, népérdekű (hanem önös
érdekű marad). Ezért a kérdést így kell feltenni: inkább, az általában az önös
érdekű vezetés uralkodjon, irányítson, vagy inkább a részben tudatlan,
műveletlen nép, mely bár egyénenként szintén önös érdekű, de a többség
véleménye általában mégis a nép érdekét fejezi ki?
Visszatérve, párszáz évvel
ezelőtt megváltozott az elvi irány, elvileg kialakult a jó irány, de ugyanakkor
elkezdődött a kijátszás is, az elvek és gyakorlat szétválásának hosszú, mai
napig tartó korszaka is. Azóta a félrebeszélés, a trükközés, a fél-demokráciák,
a látszatdemokráciák és az igazi demokráciák lejáratásának hosszú korát éljük.
Csak nagyon lassú, hektikus fejlődésről, valóságos demokratizálódásról
beszélhetünk. Miért? Mert az uralkodók az uralkodó osztály nem szívesen adja,
adná át hatalmát, és ha már itt van ez a demokrácia elv, akkor ezt mint
trükköt, mint legitimitást adó tényezőt ki is lehet használni.
A közvetlen demokrácia, pedig
többek között arról szól, hogy most már ebből a trükközésből elég volt, most
már valóban kapjon nagyobb részt a nép hatalomból. Sokkal egyszerűbben arról szól: ha nép pl. egy törvényt, nem talál
jónak (vagy éppen a hiányt fedezi fel), akkor annak elégtelenségét képes legyen
bizonyítani, és ha indokolt, akkor képes legyen eltüntetni, megváltoztatni,
vagy új törvényt alkotni. Gyakorlatilag ez jelenti a nép hatalmát, és ez az,
ami még napig sem jött létre. Mindennek pedig az lenne az értelme, hogy ezt
magakadt történelmi demokratizálódási irány folytatódjon, a folytatásnak egy
alapvető útja lehet, közvetlen demokrácia kiteljesítése. A közvetlen demokrácia
azonban gyakorlatilag is hasznos, sőt a stagnáló, már szinte válságban levő
rendszer a közvetlen demokrácia által képes elindulni előre a fejlődés útján.
Jó lenne, ha egyszer blöffölés nélkül le lehetne írni: ezek a magyar
nép jelentős részének követelései. Ez a legfőbb cél.
Néhány mondat azért a
trükkökről, a demokrácia lejáratásáról:
Sajnos erről külön könyvet lehet
írni, mert az ember, főleg a diktátor lelkületű rendkívül leleményes trükkök
ezreit képes kitalálni.
Néhány verbális trükk a sok
közül:
Fúj a többség diktatúrája. Látjuk
hová vezetett a bolsevizmus a proletárdiktatúra. Sztálinnal és Hitlerrel is egyetértett a nép.
A nép még a halálbüntetést is megszavazná. A nép még az ingyenes sört is
megszavazná.
Az első kérdés: az ilyen
gondolatokat fogalmazó ember miért ismeri el, hogy a többség által választott
vezetés irányítson? Hiszen ha nép alkalmatlan, akkor mindenre alkalmatlan, a
vezetés-kiválasztásra is alkalmatlan. Vagy csak megjátssza a jelen rendszer
elismerését?
Sztálin, Hitler illetve az
általuk vezetett diktatúrák, bár ők is látszat demokraták voltak, nem voltak
demokratikus rendszerek, és nem valósult meg a többség uralma, még a többség
diktatúrája sem. Az agyon manipulált megfélemlített és válságban levő nép
jelentős része valóban melléjük állt. Jelentős része, de nem bizonyítottan a
többsége. És persze biztosan nem lett volna ez a többség, akkor, ha ez a nép
nincs válságban, nem dübörög a manipuláció a félelemgerjesztés. Ebből csak azt
a következtetést lehet levonni, hogy demokrácia irányához, a nép viszonylag jó
döntéséhez valóban szükség van a kiegyensúlyozott, manipuláltan tájékoztatásra
és szükség van egy viszonylag normális szabad társadalomra. És még azt is: a
demokráciát lehet engedni, lehet segíteni, de nem lehet irányítani. A vezetés
által irányított demokrácia, népakarat szükségszerűen megszűnik önálló,
szuverén népakaratnak lenni.
Egyébként a demokrácia alapvetően
a többségről, a tömegekről szól, még akkor is, ha kisebbségek viszonylagos
védelmének megvannak a maga módszerei.
És a többségről, a tömegekről
szól, még akkor is, ha arra is vannak módszerek, hogy a legokosabbnak vélt
kisebbség véleménye viszonylag erősebben érvényesüljön.
Ami a halálbüntetést illeti, ez
nem egy ördögtől való gondolat. Ez egy mai napig tartó erkölcsi, jogtudományi
vita, az érvek ellenérvek sokasága közel azonos számú, súlyú. Különösen, ha
felvetjük: a 40 évig raboskodó ember összességében nagyobb kínokat áll ki, mint
a kivégzett.
Ami pedig az ingyenes sört
illeti. Eme frázis megszüntetése miatt az első kérdésünk így fog szólni:
egyetért Ön azzal, hogy az adófizetők pénzéből az állam fizesse meg a
sörtermékek kereskedelmi árát, miáltal a vásárlók számára az ingyenes
lesz? Igen Nem
Sokakban talán jogosan merülhet fel: az elv jó lenne, de nem ebben a
megoldásban. Ugyanakkor ez egy olyan rendszer akar lenni, amit a
véleményezők alakíthatnak.
Jó, Jó de mi értelme annak, ha a nép egy része időnként benyújtja a
maga tizenkét, vagy akárhány pontját, a maga kéréseit, követeléseit, aztán nem
történik semmi, a vezetés le sem veszi a polcról? Vetődik fel a kérdés jogosan.
Elnézést de csak általános
közhelyszerű válaszok vannak. Ha valamit el sem kezdenek, akkor biztosan nem
lesz belőle semmi. Mi, jelezzük, hogy vagyunk, van véleményünk. Mi a magunk
részéről megtettük, amit lehetett, nem rajtunk múlt. Mi legalább megpróbáltuk.
Valószínűleg nem lett volna emberi fejlődés, ha az emberek próbálkoznak a
bizonytalan sikerű dolgokkal. Sok eszme, elmélet csak nagyon lassan, évtizedek
alatt érik be, de akik elkezdték azok valóban tettek valamit.
Ugyanakkor a vezetésnek és a
politizáló „elitnek” többféle reakciója lehet, amennyiben ez az egész
meglehetősen ismert lesz.
Tulajdonképpen, ha a vezetés elég
ravasz lenne, akkor nem elfolyatná, de figyelné a nép véleményét, már azért is hogy tudja milyen irányba kell
manipulálni, milyen látszatintézkedéseket kell hozni, akár a hatalommegtartás
érdekében.
Természetesen a demokratikus
vezetés sem folyatná el a véleményt, sőt a lehetőségekhez képest elfogadná,
megvalósítaná a nép akaratát, valóságosan nem hatalmi érdekből. Másrészt, ha meg is akarná változtatni,
(mert nem értene vele egyet) azt sem manipulációval, hanem őszinte meggyőzéssel
tenné. Ez az, ami a legkevésbé valószínű.
Talán az a legvalószínűbb hogy a
vezetés, a politikai elit legszívesebben inkább trükkösen, (a hamis érvek tárháza
szinte kifogyhatatlan) mint nyíltan, de azért az adminisztrációs jogi támadások
sem kizártak, gyakorlatilag elfojtaná, legalábbis elsorvasztaná az ilyen
kezdeményezéseket. Sajnos ez a
legalacsonyabb szint (egyszerűen zsigerből utálja az igazi demokráciát) és ez a
legvalószínűbb reakció. Talán ezért is nem szavazásról (hátha ebbe is
belekötnek) hanem véleményezésről beszélünk. De gyakorlatilag a véleményezés és
a szavazás között bizonyos esetekben szinte nincs különbség.
Természetesen nem mindegy mennyien vesznek részt a
véleményezésben. A demokratikusan érző és gondolkodó ember azonban tisztában
van azzal, hogy a résztvevők száma, a tömeg nagysága meghatározó, és ezért sem
gondolja: mindegy, hogy szavazok vagy sem. A demokratikus ember tudja: nem a magam,
de közvetlen demokrácia érdekében részt kell vennem.
Azért az előbb nem egészen mondtam igazat, mert még a
demokratikus gondolkodású, lelkű az emberekben hívő embernek is megpróbáltatás, ha a többség véleménye eltér az Ő véleményétől. Mindenkinek megfordul
a fejében: hogyan lehetnek az emberek ennyire ostobák. Ja persze a sok
tudatlan, műveletlen ember. Ennél, hogy a műveletlen, elbutított emberek
véleménye érvényesüljön, még az is jobb, ha mindenki felett, egy csoport
uralkodik. Semmi értelme a részvételemnek, így nem érvényesül. Valójában ez a
demokrácia legnehezebb kérdése. E gondolatokat le lehet győzni elméletileg és a
szavazás gyakorlatával is. A következőket kell meggondolni:
Lehet, hogy így alig érvényesül a véleményem, de ha nem
lenne szavazás, akkor még ennyire sem érvényesülne. Sokszor egyezik a
véleményem a többség véleményével, ha pedig nem akkor legalább az arányokat
alakítom. Egyébként pedig senki nem állítja hogy a nép, a többség véleménye
mindig jó, igaz, népérdekű, csak azt, hogy általában jobb, jobban népérdekű,
legalábbis kiegyensúlyozottabb, mint egy szűk „vezetés” véleménye. A
valószínűség-számítás a logika szerint is az jön ki, minél többen szavaznak
annál kevésbé lesz szélsőséges az összesített vélemény. A vezetés véleménye ezek
szerint szélsőségesebb, gyakrabban lehet kifejezetten csapnivaló és akkor még a
vezetés önös érdekeiről nem is beszéltünk. És egyébként a közvetlen
demokráciának számos más előnye van, pl., hogy a nép a kisember szemszögéből
nézi a dolgokat. És az is hogy tanít, és az is, hogy az emberek a saját
döntéseiket szívesebben tartják be. Az antidemokratikus érzéseinket e
gondolatok segítségével talán sikerülhet legyőzni.
Ugyanakkor e véleményezési rendszer gyakorlata is
részben megoldja a problémát. Ugyanis a szavazások összesítése a
kiértékelés során itt nemcsak a legtöbb szavazatot kapó vélemény, de az első
kettő, három, négy, öt, hat helyezet szintén megjelenik mint közös vélemény,
akarat. Ez kvázi ahhoz hasonlatos, hogy a dobogóra nemcsak az első helyezet áll
fel, hanem az első három ill. hat. A bronzérmesnek, sőt adott esetben (ha sok
az induló) a hatodik helyezetnek is kijár az elismerés.
A másik pedig, hogyha valakinek nem tetszik az összesített
eredmény, akkor egy külön rovatba elmondhatja erről a véleményét, és mivel a
szavazások ismétlődnek arra is van lehetősége hogy meggyőzze a többieket.
A demokratikus embernek el kell jutni a belenyugvásig,
miszerint nem mindig az ő véleménye érvényesül, viszont azt jogosan
követelheti, hogy a véleményterjesztő versenyben egyenlő feltételekkel vegyen
részt.
Szóval hivatalosan valamilyen felsőbb hatalom szemszögéből
soha senki nem jelenheti ki, hogy a nép véleménye hibás, rossz. Ezt legfeljebb,
mint magánember jelenheti ki. Mert senki nem fogadja el, ha egy ember magáról
kijelenti hogy Ö mindenkinél okosabb, Ő sok más embernél bölcsebb..
A nép, a többség véleményének igényének, követelésének
tehát függetlenül attól, hogy mint magánemberek hogy vélekedünk arról, mindig a legfőbb, a betartandó véleménynek
igénynek követelésnek kell lenni.
A törvényhozás alapvető kódexe
1.
Az irányváltás, koncepcióváltás legyen kisebb lépésekből álló, de
folyamatos. Nincs tökéletes megoldás nincs végleges szuperrendszer. A rángatás
akkor is káros, ha jó irányban történik.
A nagy lépés, amennyiben rossz (nem lehet előre tudni, hogy nem rossz),
hatalmas károkat okoz, ellenben a rossz kis lépésből könnyű visszakozni.
2.
A nép (a többség) elégedetlensége, ill. igénye határozza meg a
főirányokat. És bizonyos középirányokat
is. Eme közvélemény-kutatás jelzi, hogy mik lehetnek a főirányok. Az 1. pont értelmében kis lépésenként kell
irányt váltani. Minden főirányt, középirányt meg lehet változtatni, kivéve eme
alapvető kódex pontjait.
3. Jobb az előzetes egyeztetés, vita,
mint az utólagos. Mert hatalmas kár keletkezik, ha vissza kell állni a kiinduló
helyzetbe, és onnan kell elkezdeni, újra kezdeni az egyeztetést.
4.
Az egyeztetésnek, avagy a meggyőzési versenynek elméletileg egyenlőnek
kellene lenni, de feltétlenül mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenni.
5.
A vezetés legyen decentralizált (széleskörű), és kiváló nagy tudású,
népérdekű emberkőből álló. És a decentralizálás akkor jön létre, ha a vezetők
az önálló véleményük alapján döntenek.
A vezetés kismértékben módosíthatja a nép által kijelölt főirányokat, de
már a 45 fokos (12,5%) irányváltás is megengedhetetlen. Természetesen a jelentősen eltérő, netán az
ellenkező irány abszolút kizárt.
A hivatalos, állami vezetés elsődleges feladata a nép által megjelölt
irányok konkrét optimális megoldása. A szakszerű törvénykezés a vezetés
elsődleges feladata.
A vezetés elégedjen meg annyival, hogy gyakorlatilag egy vezetőnek
ezerszeres szavazati joga is lehet.
A vezetés elégedjen meg annyival, hogy a meggyőzési versenyben is
szükségszerűen előnye van, mely előnyt lehető leginkább csökkenteni kell. A vezetés a természetes előnyén kívül nem
élhet a manipuláció, a hazugság eszközével.
Konkrétabban a céljaink.
Alapvetően a közvetlen
demokráciáról szól ez a véleményezés (szavazás) arról, hogy az egyszerű emberek
összesített véleménye, lehetőleg minél több ember véleménye megjelenjen és
lehetőleg érvényesüljön. Természetesen a demokrácia alapelve hogy a többség, a
relatív többség véleménye lesz a közös, a kiemelt vélemény. Vannak azonban
módszerek, ezen rendszer is alkalmazza,
melyek által a kisebbség véleménye sem veszik el teljesen.
Az összesítés, kiértékelés természetes úgy kezdődik, hogy a válaszok
mellett adott időszakban ill. a véleményezés végén automatikus számlálás
eredményeképpen megjelenne azon szám ahány válasz érkezett. Illetve megjelenne
a válaszok számának százaléka - az összes témakörben részvevő a 100 %. Ezek alapján össze lehet állítani a
rangsorolt (a legtöbb választ kapó van elől) felsorolásokat.
Az összesítés, kiértékelés során rangsorolt felsorolások (listák)
jönnek létre, úgy mint a véleményezők, ill. a véleményezők többsége, relatív
többsége szerint:
A leggyengébben, legrosszabbul működő állami intézmények
A legjobban működő állami intézmények
A leginkább fejlesztendő (pénzzel is és pénz nélkül) állami területek,
ágazatok.
A leginkább rendben levő állami területek, ágazatok
A leginkább jónak tartott állam-átalakítási irányok
Beleértve az állam hatáskör, ill. pénzbeli (adó) növelését vagy
csökkentését.
A leginkább igényelt értékek, alapvető irányok, mely több témakör
kérdéseiből, ill. válaszaiból lesz összerakva.
A legsúlyosabbnak tartott problémák, szintén több témakör kérdéseiből,
válaszaiból lesz összerakva.
A leginkább igényelt megoldási irányok, szintén több témakör
kérdéseiből, válaszaiból lesz összerakva.
A leginkább megváltoztatandó törvények (időszakonként kb. 6db).
A leginkább népszavazásra alkalmas kérdések (időszakonként kb. 6 db),
melyek szintén fontos, súlyos, sürgős problémákat jelzik, de azt is, hogy
szükség van népszavazásokra
A legfontosabb igények „követelések” időszakonként kb. 6db.
A rangsorolt felsorolások első helyein álló (pl. első három-hat legtöbb
megjelölést kapó) igényeket, mint közös (a véleményezők többsége relatív többsége)
kérelmeket, egyben panaszokat, javaslatokat egyrészt a nyilvánosság elé tárjuk,
másrészt az alaptörvény értelmében benyújtjuk a közhatalmat gyakorló
szervhez.
Az alaptörvény idevágó cikkelyei:
Mindenkinek
joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
Mindenkinek
joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel,
panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.
Tehát itt is felhívjuk, a véleményezők figyelmét, csak
akkor véleményezzenek, válaszoljanak a kérdésekre, ha hozzájárulnak hogy a
természetesen névtelen, titkos véleményük összesítésre kerül, mely összesítés
alapján ki lesz jelentve: ez a véleményezők ill. a véleményezők többségének,
relatív többségének a véleménye, sőt kérelme, panasza, javaslata.
Ha az Ön véleménye benne lesz a többség véleményébe a
közös kérelmek, panaszok, javaslatok között, akkor azért háborodhat fel: én
ugyan elmondtam a véleményem, de nem akarom hogy ebből bármilyen közös vélemény
szülessen. Ha így gondolja, akkor inkább ne jelöljön meg válaszokat.
Vannak, azonban akik pont az ellenkezőjét veszik
sérelmesnek, véleményeztem, meg akartam határozni a közös kérelmeket,
panaszokat, javaslatokat, de ez nem sikerült, nem egyezik a véleményem a
többség, tehát a kinyilvánított véleménnyel. Ha Ön ezt nagyon sérelmesnek
gondolja, akkor ugyancsak arra kérjük, inkább ne véleményezzen, mert nincs
garantálva, hogy véleménye azonos lesz a többség véleményével.
A demokratikus ember, átlag állampolgár azonban tudja hogy
a közvetlen demokrácia, a közös szavazás, és annak érvényesülése, a legjobb
módszer, hogy a véleménye a leginkább érvényesüljön. Mert e nélkül még kevésbé
érvényesül. Éppen ezért vesz részt, és ezért nem nehezményezi, ha a véleményét
összevonják más emberek véleményével, és azt sem, ha adott esetben a többség
véleménye nem egyezik a saját véleményével.
De azért ebben a szavazási rendszerben a kisebbségi
vélemények is, ha nem is teljesen de érvényesülnek erre, még visszatérünk.
A további célok:
Cél továbbá, hogy valamilyen képet kapjunk az
életszínvonalról, állapotáról és alakulásáról. A szélesebben vett életszínvonal
az anyagi vagyoni életszínvonalból és a nem anyagi, vagyoni életszínvonalból
(összesítve a közérzetből) áll össze, az arányt szintén a véleményezők döntik
el. Az életszínvonal része többek között az általános közérzet, a reáljövedelem
az adósság, a munkakörülmény, munkaidő ill. szabadidő. Talán az is kitűnik,
hogy az életszínvonal-alakulásért mennyiben felelősek az emberek. Ugyanakkor ez csak egy pontatlan adat, több
statisztikai adatra és bonyolult számolásra lenne szükség az életszínvonal
pontos megállapításához.
A további cél, az egyéb következtetések levonása. Többek
között megvizsgálható, hogy az emberek véleménye mennyiben azonos vagy eltérő,
a vezetés politikájával, ill. a „hivatalos” elméleti iránnyal.
Ha lenne nemzetközi összehasonlítás, akkor sok érdekes
következtetést lehetne levonni. De sajnos nincs nemzetközi összehasonlítás,
egyszer talán lesz.
A tendenciákra (pl. javuló, romló) viszont valamennyire lehet
következtetni, egyrészt, mert vannak ilyen irányú kérdések, de leginkább azért,
mert ez egy folyamatosan ismétlődő szavazás-sorozat.
Ugyanis ez a közvélemény-kutatás minden témakör kb. 90
napos ciklusokban, bár módosításokkal, de megismétlődik. Így képet kaphatunk a
tendenciákról.
És talán összeállítható leggyengébb legtisztességtelenebb,
ill. legjobb legtisztességesebb magángazdasági cégek listája is.
Az ellenmondásokból is le lehet vonni következtetéseket.
És egyéb következtetések is levonhatók.
A véleményezések
összesítése kiértékelése két fő részből áll. Az egyik, hogy a témaköröket
változatlanul hagyva a témakör kerül összesítésre.
A másik hogy átrendezetten összesítjük a témaköröket, a
teljes véleményezés az alábbiak szerint kerül összesítésre:
Milyen alapvető
irányokat igényel a többség.
Kissé konkrétabb,
de alapvető megoldási igények.
Még konkrétabb
igények, javaslatok.
Egyféle kép az
államról.
Egyféle kép az
életszínvonalról (tendenciával együtt). Ezen belül egyféle kép az általános
közérzetről. Egyféle kép a konkrétabb anyagi életszínvonalról.
Egyféle kép az
állampolgári helyes, helytelen, ill. kényszerpályán mozgó szokásokról.
Célunk a feladat-centrikus, jövő-centrikus, illetve vélemény-centrikus
(nem statisztikai adat centrikus) közvélemény-kutatás. De mit is jelent ez?
Egyszerűen azt, hogy a kérdéseket úgy fogalmazzuk meg: mi baj, hol és mit
kellene változtatni. Nem azt kérdezzük, hogy Ön szerint mi a legfontosabb, mert
lehet, hogy a megjelölt dolog fontos, de jelenleg rendben van. Míg a másik
dolog talán kevésbé fontos, de jelentős lemaradásban van, tehát a feladat
szempontjából mégis ez a fontosabb dolog. És az említett koncepció (hol, mit
kell leginkább változtatni) az igényelt jövőre és nem a múltra, jelenre
vonatkozik. Mert a múltat, és jelent elvileg fel lehetne mérni pontos szinte
naprakész statisztikai adatokkal. De az igényelt jövőt nem, ebből adódik a vélemény-centrikusság
(a többség véleményéről van szó), amely más, mint a statisztikai adat
centrikusság.
Ugyanakkor szükség lenne több,
pontosabb, frissebb statisztikai adatra, ill. egy pontosabb állapot és
tendenciamérő rendszerre is, mert az is fontos, hogy tudjuk: milyen volt a
múlt, mi van most jelenleg, mekkora volt a tényleges fejlődés. Azoknak is igaza
van, akik szerint e közvélemény-kutatás fele szükségtelen, statisztikai
adatokkal pontosabb képet lehet kapni. De akkor így kellene fogalmazni:
szükségtelen lenne, ha lennének viszonylag friss, és megfelelő és „könnyen”
elérhető statisztikai adatok. Csakhogy ilyenek nincsenek.
Szükséges, fontos lenne, és nincs
ilyen, ezért az egyik jelentős feladatunk, célunk, hogy a statisztikai
adatrendszert is előmozdítsuk.
Talán jogosan merül fel: ezek
válaszirányított kérdések, nevelő célzatú kérdések. A nevelő célzat, talán
nem negatívum. Valójában az is cél, hogy a kérdések kapcsán elgondolkozzanak az
emberek a társadalmi, politikai, gazdasági problémákról. Ugyanakkor az is cél, itt is erre biztatjuk a
véleményezőket, hogy a kialakuló, átgondolt álláspontjuknak megfelelően,
őszintén véleményezzenek, és ne egy képzelt elvárás szerint. És az őszinte
véleményezésre meg is van a lehetőségük, egyrészt az ellenkező állítás is fel
van tüntetve, másrészt több olyan rovat is van, ahol a saját véleményüket is
kifejthetik.
Jogosan merül fel, hol van a két legfontosabb témakör:
véleményezés a vezetés készülő (ill. aktuális) intézkedéseiről, törvényeiről.
De az aktuális friss, közléseket, a programokat, az irányokat sem ártana
értékelni.
Valamint egyelőre hiányzik: az éppen hivatalban levő
vezetés összesített értékelése.
Ez utóbbi sajnos elég bonyolult,
legalábbis ha pontosságra törekszünk. Minimum a kapott és adott örökséget
figyelembe kellene venni. Pl. ekkora az
anyagi életszínvonal növekedés, de ebből ekkora a nettó felvett hitel. És a
nettó, fogyasztási, deviza és folyamatosan felvett, és a határon átlépő hitelt,
negatívumként, a vezetés hibájának kell tekinteni, még akkor is, ha átmenetileg
növeli az életszínvonalat. Vagy ekkora
az anyagi életszínvonal csökkenés, de ebből ekkora a nettó visszafizetett
hitel. Amely visszafizetés nem tekinthető a vezetés hibájának. És ez még mindig
kevés, ennél összetettebb a történet. És a pontos mérés statisztikai adatokkal
lehetséges, mert ez elsősorban igény, ami szintén fontos.
Az viszont megint egy másik minimum,
ha rossz csapnivaló a helyzet, akkor arra ne mondhassa senki: dehogyis ez jó
helyzet.
És hát az anyagi életszínvonalon
kívüli közérzet (biztonság demokráciaszint, pénz nélküli államreform, stb.)
változása azért elsősorban az éppen regnáló vezetés számlájára írható.
És persze az aktuális
intézkedések, törvények értékelése szintén az éppen regnáló vezetést minősítik.
Ez a témakör létrehozásával pedig azért kell várni, hogy ezt az egész
véleményezést ne akarja egyik párt, tábor se megszállni, és ezáltal a másképp
gondolkodókat elriasztani.
Azért a teljes véleményezésből
levonhatók bizonyos következtetések az éppen regnáló vezetésre vonatkozóan.
Egy-egy témakör szavazása 75 napig tart ezután 15 napos kiértékelés
összesítés következik, majd ezután újra indul a közvélemény-kutatás. Ez évi 4
közvélemény-kutatás sorozat. Terveink szerint nemcsak a 75 napos szavazásokat
(véleményezéseket) értékeljük de éves, sőt több éves összesítésekre is sor
kerülne.
Egy 75 napos ciklusban egy témakörben egy regisztrált tag legfeljebb
kétszer szavazhat
A második szavazás (véleményezés) pl. arra jó, ha időközben megváltozik
a véleménye. De arra is jó, ha meg szeretné erősíteni az előző véleményét.
A regisztrálás tehát elsősorban azért szükséges, hogy egy tag
véleményezését képesek legyünk számolni.
Ugyanakkor a szavazás véleményezés, mint minden normális szavazás,
titkos.
A titkosságot biztosítja ……………..
Jövőbeli terveink. Fejlődni,
bővülni szeretnénk
.
Tulajdonképpen e témakör- részleges
(nem reprezentatív) közvélemény-kutatás az állami, kormányzati szervek,
önkormányzatok, hatóságok, bíróságok, intézmények, hivatalok ügyintézési,
jogorvoslati hatékonyságáról - felfogható egy jogi, jogorvoslati panaszládának is.
E véleményezéshez már viszonylag
egyszerűen kapcsolódhatna egy jogi, jogorvoslati információs tanácsadás rovat.
Tehát távlati terveink között szerepel egy jogi, jogorvoslati információs
tanácsadás rovat melyben felsorolásra kerülne az összes lehetséges lépés,
(kikhez, hogyan lehet fordulni), a jogi háttár, az időtartam, a költség a
sikeresség és más fontos jellemezők latolgatása. A lehetőségekhez képest
valóságos információs segítséget szeretnénk a hozzánk fordulóknak nyújtani.
Többek között a jövőben be
szeretnénk indítani néhány további témakört, melyeket jelenleg azért nem lehet
bevezetni, mert ezekhez meglehetősen széles és elfogulatlan (ill. az eltérő
véleményű táborok kiegyensúlyozottak legyenek) véleményező tábor szükséges.
Egyszerűbben nem szeretnénk, ha egy, valamely véleményező tábor (pl. egy pártszimpatizáns
tábor) megszállná kisajátítaná e közvélemény-kutatást, elriasztván ezzel az
eltérő véleményűeket.
Már említettük a - jelenlegi
vezetés aktuális, bevezetendő, frissen bevezetett intézkedéseinek, törvényeinek
értékelése – témakör létrehozását. Illetve - a hivatalban levő vezetés
általános értékelése – témakör létrehozását, mint jövőbeli tervet.
Talán szükséges lenne egy - közvélemény-kutatás
az államszerkezetről, döntéshozó mechanizmusról – témakör kialakítása is.
És nem ártana az EU-ról szóló közvélemény-kutatás
sem.
Már említettük hogy szükségesnek
látunk egy - valójában hogy állunk, mi a tendencia feltárása statisztikai
adatok összesítése által – témakör is. Ez egy újfajta, az eddigiektől
eltérő statisztika rendszer lenne, mely szintén a távlati terveink között
szerepel.
És persze a javaslatok e
közvélemény-kutatási rendszerrel kapcsolatban – témakör, szintén a
fejlődésről, átalakulásról szól. Ebből szintén kialakulhatnak ú témakörök, új
közvélemény-kutatások, új rovatok.
Távlati terveink között szerepel
egy „jó ajánlott termékek és rossz termékek” témakör is, és több más témakör,
rovat.
Tervek, ötletek, tehát vannak bőven, a megvalósításnak azonban
sok feltétele van. A véleményezőktől, tehát Önöktől függ elsősorban, hogyan
alakul ez a közvélemény-kutatás.
Nem regisztrálok, nem érdekel a
politika, mert:
Több választ is megjelölhet, a
legfontosabbakat jelölje meg kétszer
A magánszféra sokkal
fontosabb
= =
A kultúra és a
természettudományok sokkal fontosabbak =
=
A hit, (a vallás) sokkal
fontosabb
= =
Először az embereknek kellene
megváltozni
= =
Nem lehetséges a fejlődés, a
pozitív változás = =
Nekem megvan a saját szakmám, a
politika a politikusok dolga
=
=
Nem értek hozzá, mert nem
érdekel, unalmas
Nem értek hozzá, bonyolult, nincs
hozzá képességem = =
Hatalmi harcról, a pártok,
klikkek hatalmáról, vagyonszerzéséről szól,
ebben nem akarok részt venni
= =
Túl sok hazugság, a
félrebeszélés, az ármánykodás,
ehhez nekem nincs gusztusom, és
nem látok tisztán =
=
A politika nem más, mint
dumagépek vetélkedője,
adott álláspont melletti érvelés
versenye, a tartalom mellékes
= =
Tudom hogy a politika valójában a
közügyekről, az életszínvonalról szól,
de én nem értek hozzá, számomra
unalmas
= =
Már így is sokallom, minden át
van politizálva
= =
Úgysem számít a véleményem = =
Lehet hogy bizonyos emberek,
bizonyos gazdasági, politikai körök éppen azt akarják elérni, hogy az embereket
ne érdekeljék a közügyek (a politika), de engem ennek ellenére sem érdekel a
politika = =
Egyéb az alábbi okok miatt nem
érdekel a politika
===========================================
Belenéztem ebbe a
közvélemény-kutatásba, de nagyon gyenge
=
Belenéztem ebbe a
közvélemény-kutatásba, szerintem, elmegy =
Azért érdekel a politika, mert:
Több választ is megjelölhet, a
legfontosabbakat jelölje meg kétszer
Tudom, hogy a politika a
közügyekről szól, mely közügyek legalább 50%-ban meghatározzák az (én és
családom) életszínvonalam
= =
A magánügyekbe kevésbé érdemes és
illik beleszólni, mint a közügyekbe = =
A természettudomány, a kultúra is,
és szinte minden, jelentősen függ a politikától = =
A politizálás (közügyekkel való
foglalkozás) nem zárja ki, hogy magányügyeimmel, a természettudománnyal, a
hittel, a vallással, a kultúrával
és még sok mindennel foglalkozzam
= =
A politizálás (a közügyekkel, a
rendszerrel, a társadalomtudományokkal való foglalkozás) nem zárja ki hogy az
embereken, leginkább magamon változtassak = =
Nem tetszik, hogy a politika
manapság hatalmi harcról, pártharcról, és vagyonszerzésről szól, de ha passzív vagyok,
akkor biztosan nem tudok ezen változtatni = =
Nem tetszik, hogy manapság nem
számít a véleményem, a fejem felett döntenek, sokszor átvernek, de ha passzív
vagyok, akkor biztosan nem tudok ezen változtatni = =
Nem teszik hogy a politikában túl
sok a hazugság, az ármánykodás, de ha passzív vagyok, akkor biztosan nem tudok
ezen változtatni
= =
Sok szempontból kétséges a
fejlődés, de ha passzívak vagyunk,
akkor elveszik minden esély
= =
Tudom, hogy minél többet
foglalkozom a politikával, annál inkább értek hozzá, és annál érdekesebb lesz a
számomra
= =
Lehet, hogy a politika a
politikusok dolga lenne, de a történelem, és az utóbbi évek alakulása is azt
bizonyítja, hogy ezen dolgukat rosszul végzik. Ha jobban akarok élni (én és a
családom) akkor kénytelen vagyok a közügyekkel foglalkozni
= =
A saját életem a lehető leginkább
ismerni, érteni és irányítani akarom = =
Nemcsak magamra (és családomra)
gondolok, de engem érdekel az embertársaim, az ország sorsa is
= =
Hiszek a közvetlen demokráciában
és a közvetlen demokrácia közügyekkel foglalkozó, és társadalmi, gazdasági
ismeretekkel rendelkező embereket kíván = =
A pontosabb összesítés, ill. a
reprezentatív csoportosítás miatt szükséges adatok.
Kezdetben
nem szükséges.
Az adatok megadása nem kötelező, sőt kérjük, csak akkor adja meg
adatait, és csak azon adatait, melyek valósak. Ha valósak és adott esetben akár
leellenőrizhetők, mivel a téves adatok többet ártanak, mint használnak.
A jövőben ki szeretnénk alakítani a reprezentatív véleményezést, ezen
szavazás kb. 10-szer többet ér, mint a nem reprezentatív (jelenlegi) véleményezés.
Vagyis aki ebben részt fog venni, annak a véleménye kb. 10-szer fog többet
érni. Ennek első lépése, ha összejön egy meglehetősen széles, adatait is magadó
véleményező tábor.
Továbbá a jövőben ki szeretnénk alakítani a „véletlen kiválasztású”
véleményezést (szavazást) is.
Mindez tehát a jövő zenéje, de valamikor, minél előbb el kell kezdeni.
A titkosság.
Az alábbi kérdések kitöltése szabadon választott.
Kora
(válasszon a következőkből)
Neme
Családi
állapota
Gyerekek
száma.
Család
jellege
Iskolai
végzettsége
Jelenlegi
munkaköre
Értelmiségi,
diplomás (tanár, orvos, mérnök, stb.) munka
Szakmunkás
Segédmunkás.
egyéb
Beosztása
Vezető
Középvezető
Beosztott
Kisvállalkozó
Középvállalkozó
Munkanélküli
egyéb
Gazdasági
ág ahol dolgozik
Ipar
Mezőgazdaság
Szolgáltatás
Kereskedelem
Pénzügy,
bank, könyvelés
Nagy
magánvállalat
Kis
magánvállalat
Állami
ügyintézés
Állami
szolgáltatás, vállalat
Állami
egészségügy
Állami
hatóságok
egyéb
Lakhelye
Budapest
Más
nagyváros
Kisváros
Nagyközség
Kisközség.
Tanya
Vagyoni
viszonya
Jelenlegi
jövedelme.
Állampolgársága
Vallása
Nemzetiségi
kötődése
Pártszimpátia
Egyéb
érdeklődési köre
Hogyan lehet e közvélemény-kutatásból tovább lépni?
A működő közvetlen demokráciához létre kellene hozni egy új
törvényhozási rendet.
Avagy egyáltalán rendet kellene
teremteni, merthogy jelenleg rendetlenség uralkodik. Úgy tűnik (és mivel a jó
nép ezt látja), nem csak tűnik, de kijelenthető: valahogy rendetlen
diktatúrában zajlik jelenleg a törvényhozás. (Lehet, hogy valahol rejtetten van
valamilyen törvényhozási rendszer. De az
nem köztudott. Miért rejtegetik? Vagy nincs is? Egyébként pedig a nép számára
az a valóság, ami számára tudott.)
Visszatérve tehát jelenleg ez a
törvényhozási rend:
„Szeretet vezérünk” agyában sok minden forog,
szegény le van terhelve. De hát, éppen az ágas-bogas elfoglaltsága miatt ideje
sincs alaposan végiggondolni a dolgokat. A főcsicskások persze nemigen mernek
törvényalkotási ötlettel előállni, ráadásul, nem is nagyon gondolkodnak
ilyenen, ez a vezér dolga. A mi dolgunk a szeretet vezérünk gondolatait
megvalósítani, de mindenek előtt megvédeni – „gondolják” ők, mármint a fő és az
alcsicskások. Szóval a szeretet vezérnek
már három napja (hat gyűlés és tizenöt rendezvény között) pl. éppen a
felsőoktatáson, jár leginkább az esze.
És az egyik reggel, a zuhany és a
reggeli között megszületik benne a gondolat: ne akkor ennek a reformja jött el.
Beleéli magát, - hát ez borzalmas állapot, e reformok nélkül semmit sem ér,
amit eddig tettem. E reform nélkül bíz,
dugába dől a nemzetmentésem. Sajnos mindezt komolyan (nem magában mosolyogva
önző, cseles szándékkal) gondolja a szeretet vezér. Ő magát, és csakis magát,
valóban nemzetmentőnek tartja.
És mivel ő zseni, át is gondolja
néhány óra alatt a problémát. A gondolatait megbeszéli a csicska-szakértőkkel,
akik persze többnyire egyetértenek, kinek van kedve a húsos fazék mellől
elkerülni. Vegyük a jobbik esetet, a csicska-szakértők azért felvetnek néhány
új szempontot, említnek néhány kiegészítést. A szeretet vezér rászán még néhány
órát és a szuperagyban lényegében összeáll az új törvényjavaslat. Sőt ebből gyorsan törvény is
lesz, (a csicskások megvalósítják és megvédik), mert hát a tökéletest nem kell
senkivel megvitatni.
Szóval kilencven százalékban ez a
jelenlegi (és múltbéli) törvényhozási „rend”. Néha
egy-egy csicska-alvezér fejéből pattan ki valamilyen nélkülözhetetlen,
világváltó terv, de ennek a megvalósulása már bonyolultabb és kétségesebb.
És mindjárt ezt is kijelenthetjük: ez kritikán aluli színvonal. Ez nem rend, ez
lótúró. Egy-egy jobb galeriban ennél rendezettebb, a törvényhozás. A
rendezettség olyan szisztémát, módszert, mechanizmust jelent, amely legalább
részben garantálja a jó minőségű terméket, ez esetben a jó, és népérdekű
törvényt.
Hát akkor milyen törvényhozási
rendek lehetnének? Lehetne?- ennyire azért már, évszázados késés után nem érünk
rá.
Állandó folyamatos és szinte minden állami területre kiterjedő
reformra van szükség – ez vitathatatlan. Az is vitathatatlan, hogy egyszerre
nem lehet mindent megreformálni, fel kell osztani a tennivalókat. Az ütem a mérték, a sorrend tehát nagyon nem
mindegy. Mindezt ne egy ember, vagy néhány ember döntse el, hanem sok okos
népérdekű ember, a vezetés és maga a nép, legalábbis annak többsége. Kezdjük
azzal, hogy van pl. 40-50 állami terület (közbiztonság, igazságszolgáltatás,
oktatás, egészségügy, stb., stb.). (Más felosztás is lehetne pl. a
problémakörök szerinti)
Szóval alapnak vegyük ezt a
szisztémát (egyféle lehetséges megfelelő rend): minden fontos állami terület
kap egy bizonyos negyedévet a reformra. Vagy, egy-egy negyedév két állami
terület reformjára legalábbis a kezdeti szakaszra, kijelölt időszakasz.
Mondjuk, van 40 állami terület és egy évben ebből nyolc terület részleges
reformjára kerülhet sor. Ekkor öt év alatt sor kerülhet minden állami terület
részleges reformjára. De nyilván vannak sürgősebben, és kevésbé sürgősen
reformra szoruló állami területek. És vannak olyanok melyeket öt év alatt nem
egyszer, de kétszer kell reformálni, és olyanok is melyeket elég hét, nyolc,
kilenc, tíz év múlva reformálni. De hogy mi a sürgős, ez sem a szeretet vezér
mindent tudó agyából pattan ki, hanem erről is folyik egy állandó vita és
demokratikus döntéshozás. Tehát a reformsorrend is demokratikusan dől el, és jó
előre. Előre, vagyis a reform előtt legalább fél évvel, már mindenki tudja,
ekkor és ekkor ezen állami területek reformja fog bekövetkezni. Tehát
mindenkinek van ideje felkészülni. És akik akarják, már a reform előtt is
kifejthetik az álláspontjukat. Viszont mivel minden idő le van foglalva az
éppen aktuális reformmal, ezért mégis takarékoskodni kell az idővel. Pl. már
2012 tavaszán mindenki tudta volna, hogy 2012 utolsó negyedévében kerül sor az
oktatás, és a felsőoktatás reformjára.
Addig a vezetés és az emberek más reformokkal voltak elfoglalva, a
háttérben azonban már készülhettek e reformra. Az természetes, hogy a vezető
párt és a kormányzat (ami lényegében ugyanaz) előadja a maga reformverzióját.
Csakhogy ebből, nem kell feltétlen törvénynek lenni, legalábbis az igazi
demokráciában. Szerencsés esetben az ellenzék és az értelmiség, a szakma és
követlen érintettek is előadhatják a maguk reformverzióját. És persze a nép, a
jó közvélemény-kutatások által szintén előadja a maga reformverzióját. Mert ha előre tudott, a reform, akkor már
addig össze lehet állítani olyan kérdőívet, melyben a nép (a többség) nemcsak a
fő irányokat, de a témára vonatkozó közepes irányokat is kijelöli. Pl.,
elkezdődik a „népszavazás” (népvéleményezés) a negyedév előtti hónapban és lezáródik
a negyedév 60. napján. Közben persze folyik a vita, (őszinte meggyőzés). A
negyedév 60. napján megszületik legalább három, de inkább négy, öt
többé-kevésbé eltérő koncepció (középirány halmaz) pl. a felsőoktatás
reformjáról. Persze eleve a kislépések
elve érvényesül a törvényhozásban. Ekkor jön az eltérő koncepciók lehetséges
összeötvözése. Ahogy ezt már kifejtettük a fő irányt a nép véleményének kell
kijelölnie. És ehhez képest módosulhat az irány (valamint százalékok arányok,
stb.) kb.10%-kal pl. a vezetés koncepciója alapján. Az ellenzék a szakma, az
érintettek is hozzátehetik maguk kb. 5%-os módosítását.
Pl. a régi a megreformálandó
verzió 40 ezer támogatott egyetemi, főiskolai hallgató. De ezt szinte mindenki
úgy látja: meg kell változtatni. A kis lépések elve miatt csak 20%-os azaz 8
ezres módosítás lehet. A kormány azt
mondja: legyen maximális, 8 ezer fős a csökkentés. Az érintettek az mondják,
legyen 5 ezres emelés. A szakma azt mondja: maradjon. A nép úgy dönt, hogy
legyen 4 ezres csökkentés. Ez tehát a legerősebb irány. Ebben az esetben mivel
a szakma gyakorlatilag tartózkodik, és a kormány erősebb döntéshozó, mint az
érintettek számoljunk ki ennek az átlagát: -4-4-4-4 -8 -8 -8 +5 = -35/8= - 4,4 tehát a támogatott hallgatók számát 4400 fővel
kell csökkenteni. E képlet szerint a nép négyszeres döntéshozó, a kormány
háromszoros döntéshozó, a szakma, vagy az ellenzék pl. kétszeres döntéshozó, az
érintettek (ők azért elfogultak) egyszeres döntéshozók.
Ez egyféle törvényhozási rend. Ki
lehet találni más rendeket is, azonban az, biztos, hogy a jelenlegi (szeretet
vezér isteni gondolata) se nem rend, se nem demokrácia.
Ami pedig a közvélemény-kutatást
illeti: akkor lehet igazán jó kérdőívet szerkeszteni, ha van egy előzetes vita,
ha megjelenik néhány kiérlelt koncepció. Ha pedig jó a kérdőív és sokan
véleményeznek, akkor kiderül a nép (általában középutas, megfelelő) véleménye.
Amíg nincs demokratikus
törvényhozási rend, addig csak a zavaros sehová nem vezető viták világában
fogunk élni. És persze addig kevesen fognak, életünket meghatározó kérdésekben,
szükségszerűen gyakran rosszul dönteni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése